Kvantumfizika, a kétréses kísérletnél, hogy megy át ugyanaz a részecske egyszerre mindkét résen?

Nem, nem állítom.

NEM részecske. NEM hullám.

Valami, ami néha ÚGY NÉZ KI, mintha részecske lenne - MÁSKOR meg úgy, MINTHA hullám lenne.

De van még egy érdekes dolog: ha NEM kényszerítjük egyik helyzetbe sem - akkor SE NEM részecske, SE NEM hullám.

Ilyenkor valami olyan állapotban van, ami az igazi lényege, és amit még nem igazán ismerünk.

Ezt kutatják jelenleg.

Csak ilyenkor ugye nehéz mérni, mert a mérések többsége úgy néz ki, hogy kényszerítjük valamire, és ebből számolunk.

Elég nehéz kényszerítés nélkül mérni, de azért nem lehetetlen.

Az anyag meg miért tűnne el? Van egy csomó tulajdonsága, ami megmarad. Tömeg, töltés, stb.

Csak néhány dologban másképp viselkedik, mint ahogy idáig képzelted.

De ebből új, nagyon hasznos felfedezések is születnek.

Annyit még, hogy az anyag és az energia ugyanaz a kategória. Nem is kéne külön név nekik.

Az energiának is van tömege, kiterjedése, sűrűsége, stb. Minden, ami az anyagnak van.

Csak kicsit másképp viselkednek, de azért annyira nem különböznek.

Egy elektron és egy foton között (a nagyságukon kívül) igazából csak annyi különbség van, hogy elektronból kettő nem lehet teljesen egyforma (nem lehetnek pl. ugyanazon a helyen, ugyanolyan állapotban).

Fotonból meg akármennyit összerakhatsz akármilyen kis helyre.

Ja, és a foton fénysebességgel megy, nem tud leállni.

Nem is fogod megérteni kérdező, és ennek az az oka, hogy nem tudsz kvantumfizikául gondolkodni, hiszen nem ismered azt. Csak hallottál erről arról, és szeretnéd megérteni.

A te számodra a részecske részecske és punktum. Mint egy picike golyó. A kvantumfizika számára viszont ez nem így van. Neki ez egy függvény. Miért? Mert a kvantumfizikához értő ember is ember, az ő számára is érzékelhetetlen egy foton. Ő mindössze ismeri annak sok sok tulajdonságát, és ebben benne van a változás módja is. Számára a dolog a következőképpen zajlik.

Van egy (vagy sok) foton, ez neki nem részecske, hanem egy függvény aminek eltérő tulajdonságai lehetnek. Aztán beavatkozik e részecske életébe mondjuk ezzel a réssel. Tapasztal valamit. Azt meg kellene magyaráznia. És megteszi, mégpedig a függvénnyel. A tapasztalásával (mérésével) összhangban kap egy másik függvényt, és megállapítja, ez csak hullám lehet. Tehát a részecske úgy viselkedik, mint egy hullám. Aztán másképp avatkozik be a részecske életébe, mondjuk egy tükörrel. Ott két dolog is történik. Egyfelől tapasztalja, hogy a fényt tükrözni lehet. Na ekkor ez olyan mint egy pingpong labda. Hurrá, a fény anyagi részecske, mert csak az tud pattogni. Igen ám, de egy része mégis átmegy a tükrön, de másutt jelenik meg, mint várnánk. Hoppá, ez csak úgy lehet, ha a foton olyan, mint egy hullám. Tehát most hullámnak tekintjük.

Amikor nem avatkozunk az életébe, nincs információn, tehát fogalmunk sincs. micsoda. Csak feltesszük, hogy mondjuk részecske, mert ez nincs ellentmondásban semmivel. Vagy feltesszük, hogy hullám, mert ez sincs ellentmondásban semmivel. És ez egy részecskefizikusnak nem okoz gondot, mert tudja, ellentmondást akkor regisztrálhatunk, ha kapunk infót. Magyarul, beavatkozunk az életébe. A vicc az, mivel ismerjük a részecskét, ha akarjuk csinálunk belőle hullámot, vagy csinálunk belőle részecskét. Így mondjuk! ÉS a fizikus érti, mit kell ez alatt érteni, mert ismeri a fizikát. Te nem vagy részecskefizikus (ez nem bántás, hiszen az emberek döntő többsége nem az), tehát nem kötelező értened. De az a mondás azt jelenti, hogy egyik vagy másik megfigyelés esetén a részecske úgy csinál, mintha. Tehát úgy látszik!!! De hogy mi is valójában, arról csak a tulajdonságain keresztül tudunk tájékozódni. Ilyen az ember érzékelése.

Fogd már fel, hogy az anyag az NEM kis golyócska!

Az anyag az, ami egyszer golyóként viselkedik, más helyzetben hullámként.

EZ AZ anyag!

Ja.

Olyan, hogy zsiráf, nem létezik.

Tudod, valahogy el kell nevezni a dolgokat.

Az őskorban anyagnak azt nevezték, ami szilárd vagy folyékony.

Az újkorban rájöttek, hogy létezik gáz is, az is anyag.

Nem olyan rég ide sorolták még az anyag egzotikus állapotait: plazma, stb.

Ránézésre már ez sem tűnik anyagnak! Egészen másképp viselkedik, mint amit megszoktál.

Végül, mostanában rájöttek, hogy az anyag és az energia egymásba átalakíthatók, és igazából egymásnak felelnek meg.

Azóta összefoglaló néven "anyagnak" hívjuk mindkettőt.

Végül a kvantummechanika megmutatta, hogy az anyagnak olyan tulajdonságai IS vannak, amelyeket idáig nem sejtettünk.

De attól ez még ugyanaz az anyag, mint idáig.

Ugyanúgy viselkedik, mint idáig. Legalábbis közönséges körülmények között.

Aztán néha tud másképp is viselkedni. Úgy, ahogy még nem láttuk.

De attól ez még ugyanaz az anyag.

Azért nem tudod megragadni a problémát, mert a makróvilág szabályait és fogalmait akarod alkalmazni a részecskék szintjére is, pedig nem lehet, mert ott minden teljesen más.

Mondok egy példát rá, hogy már a makrovilágban sem mindegy a méretarány: a szöcske hatalmasat tud ugrani a teste méretéhez képest. A macska már sokkal kisebbet tud ugrani a teste méretéhez képest. Az elefánt meg kb. semekkorát sem tud ugrani.

Esetleg be kéne fejezned azok támadását, akik jogosan azt mondják, nem érted.

Ez nem lenézés és nem a fejüket játsszák.

És nem kell hozzá kvantumfizikusnak lenni.

Csak tudni kell elengedni a hétköznapi megszokásokat.

Neked még nem sikerült.

A mikrovilágban nem úgy működnek a dolgok, mint amit mi megszoktunk.

Ott az itt van, ott van fogalma helyett bejön az "x" statisztikai valószínűséggel van itt vagy ott, bejön az egyszerre van több helyen, az anyag és hullám különbsége megszűnik, új gondolkodást kell tanulni, hogy értsd.

Türelem.

Gyűjtsd az infót, majd szépen lassan változni fog a képed a dologról.

Csak ne az ezós katyvaszból informálódj.