Kvantumfizika, a kétréses kísérletnél, hogy megy át ugyanaz a részecske egyszerre mindkét résen?

[link]

A kvantumfizikat nem lehet a newtoni, klasszikus fizika alapjan magyarazni.

"Addig, amíg nem figyeli meg egy tudattal rendelkező lény a részecske pontos helyzetét, addig a világegyetem nem döntötte el, hogy hol van."

Helyesbítenék: a "tudatnak" nincsen semmi jelentősége e szempontból, csak a sci-fi regények lapjain. A tudat szerepe ugyanis a koppenhágai interpretáció félreértelmezése. Az állapotfüggvényt egyszerűen a mérés omlasztja össze, ugyanis minden mérés beavatkozás is egyben a mért rendszerbe. (Kvantumszinten pedig értelemszerűen a beavatkozás nagyságrendje összevethető a mért jelenség nagyságrendjével.)

A tudat szerepe egy elterjedt ezoterikus-vallásos típusú hiedelem, félremagyarázása a kvantummechanikának. Mivel a kvantummechanika a newtoni fizikához képest nehezen megragadható a mindennapi gondolkodás számára, ezért a vallásos-ezoterikus gondolkodók kedvelt vadászati területe a fizika félremagyarázására és tanaik bizonygatására.

"hogy megy egy részecske 2 lyukon keresztül"

Úgy, hogy az nem feltétlenül "részecske". Ennél jóval elvontabban kell megközelíteni. Rossz hasonlattal olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy egy hullám hogy tud átmenni a strandháló lyukain, és utána megint egy hullámként megy tovább. Csak még ennél is csavarosabb, ezért írta fentebb valaki, hogy klasszikus megközelítéssel csupa ellentmondásnak látszik.

Úgy, hogy nem létezik "részecske".

Ami ott megy, az bizonyos körülmények között úgy néz ki, mintha részecske lenne. Pl. egy hosszú úton veheted annak.

Amikor meg találkozik a résekkel, akkor úgy viselkedik, mint egy hullám. Egy hullám át tud menni egyszerre több akadályon is.

ÁLTALÁNOS helyzetben pedig mindkét tulajdonsága előjöhet.

Igen, ezt mondtam.

Az úton végig veheted úgy, hogy részecske. Csak azt nem tudod megmondani, hogy éppen hol van.

A becsapódáskor is részecske.

A résekben pedig hullám.

És ez nem csak a fotonra vonatkozik, hanem minden elemi részecskére, sőt még a kisebb molekulákra is. A fullerén pl. egy 60 szénatomból álló focilabda, és még ezzel is kimérték.

Atomi folyamatoknál is számolni kell azzal, hogy nem részecskék kapcsolódnak össze, hanem hullámjelenségek is vannak ott.

Az ennél nagyobb dolgokra is igaz elvileg - de ott már annyira kicsi a hullámhossz, hogy ez nem számít.