Hogy tudom egy testbe irányított erő kiszámítását?

"az a pont ahol a mozgásban lévő test a legnagyobb erőt fejti ki a másik testre"

Mármint milyen módon fejt ki rá erőt? Első körben akkor, amikor összeérnek. A másik lehetőség, hogy a cső fala és a két tárgy között nem tud áramolni a levegő, vagyis a mozgó test felett megnő a nyomás. De ez esetben is akkor lesz a legnagyobb az erő, amikor a legmagasabban van, vagyis a legkisebb a két tárgy közötti térfogat, ilyenkor a legnagyobb ott a légnyomás.

"a lendülete hol adná le a legnagyobb erőt"

Maga az erő sok dologtól függ, és időben sem állandó, inkább mozgási energiát nézz, és akkor a mozgó test sebességétől függ, vagyis a legnagyobb sebesség kell neked.

Ha a légnyomás állandó a cső alján, ahol bejön a levegő, akkor elvben egyenletesen gyorsítja a testet. Viszont ha a cső oldalt lyukacsos, akkor ahogy egyre több lyukon szökik ki a levegő, egyre kisebb lesz a nyomás, a gyorsulás értéke pedig csökken.

A kérdés az, hogy a légnyomás hogyan függ a lyukak számától és méretétől, és ezzel fel lehet írni egy idealizált sebesség idő függvényt. Ehhez viszont kellene a lyukak távolsága, elrendezése, mérete stb. (Nehogy leírd, csak jeleztem, hogy mi mindentől függ a konkrét válasz.)

Nyugodtan eltekinthetünk a csőtől, lyukacsosságtól és egyebektől. Arról van szó, hogy egy test egy pillanatban kap egy nagyobb (függőleges) erőhatást, ennek hatására mozgásba lendül, majd visszaesik. A kérdés pedig az, hol adja le a legnagyobb erőhatást (ha útjába kerül valami).

Erőtörvény. Egyenesvonalú mozgás. A test kezdetben nyugalomban van, kap egy löketet (F erő), gyorsul, majd a gravitáció hatására lassul, megáll és visszahullik gyorsulva. Ha elé kerül valami, a mozgási energiáját tudja átadni. Ebből következően ott a legnagyobb ez az erő, ahol a leggyorsabb a test. Ez vagy közvetlenül az indulási hely után van, vagy visszahulláskor a legalsó ponton. Gondolom, téged az előbbi érdekel. A gravitációhoz képest kicsi erő esetén ez rögtön az indulás után van, ha elég nagy az erő, akkor picit feljebb. Légmozgás esetén mondjuk úgy az indulás után 1 cm. Maximum.

"A test kezdetben nyugalomban van, kap egy löketet (F erő), gyorsul, majd a gravitáció hatására lassul, megáll és visszahullik gyorsulva."

Ha egyszeri nyomás lökést kap, akkor igen, de ha a nyomás folyamatosan nyomja alulról, akkor nem. Én úgy értelmeztem, hogy 30 cm magasban "megáll", ott lebeg, amíg a nyomás megvan alatta.

A másik: "gyorsul, majd a gravitáció hatására lassul"

Ennek is lesz egy sebesség maximuma valahol a kettő között.