Ha egy repülőgép súlyát mérjük és eközben egy benntartózkodó ember ugrik az csökkent-e a repülőgép súlyán, amíg az ember a levegőben van?

#10: Így van.

Kábé egy éve volt itt egy vita, hogy ha drón repül egy zárt dobozban, akkor a súlya hozzáadódik-e a doboz súlyához. Valaki körömszakadtáig védte, hogy nem.

Na ez itt ugyanolyan eset.

"Ha igen akk kamu van mert a folyadék meg a gáz folytonosan átmehetnek egymásba. Ha a víz se akk a szilárd anyagok? És megint az a baj h ezek átmehetnek egymásba."

Szerintem is valami kamu van itt. Valamit nagyon félreértesz. A folyadékok nem összenyomhatóak, a gázok igen!

És igen lehet halmazállapot változás amivel gáz folyadékká illetve folyadék gázzá alakul. De ez nem folyamatos átmenet egymásba, csak akkor változtatnak állapotot amikor a hőmérsékleti és nyomásértékek az egyik állapotnak kedveznek! Ráadásul az sem mindegy milyen típusú gázról beszélünk. A légkör speciel vagy -180C -on cseppfolyósodik, (vagy extrém nyomáson) így a repülőgépnél pláne nem beszélhetünk folyadékállapotról!

//Mgj: Van egy két speciális folyadék illetve körülmény ahol valóban folyamatos lehet az átmenet de ezek inkább a kivételek közé tartoznak! Mintsem az általános ökölszabályhoz. Pl a folyékony nitrogén kimászik a pohárból. Vagy a víz kritikus pontja, megint csak extrém körülmények közt. Mondjuk maga a víz is egy mindentől nagyon eltérő folyadék.//

"A gyurma szilárd anyag? A méz?"

Nagy viszkozitású folyadéknak számítanak, akárcsak az üveg ui pl az sem szilárd anyag!

Se a folyadék se a gáz nem alátámasztás. A folyadékban is csak a felhajtó erő miatt lebeghet valami alátámasztás miatt nem. Pl a csavaranya a higanyban. Amik fölött meg lehet egy réteg víz is még pl, csakhogy érdekesebb legyen.

"Se a folyadék se a gáz nem alátámasztás."

Hm, szokványos értelemben nem, de valójában, áttételesen mégis.

Csak hoznám példaként a fent említett, drón a dobozban esetet.

Bonyolult nyomásviszonyi okokból, de végül kijön az az eredő erő, ami úgy viselkedik, mint egy támasztás.

És még csak nem is a sima rakétaelv révén, ha az lenne, a dobozban lebegő drónnak nem lenne benne a súlya az összegben. Márpedig itt a "tartóerő" átadódik az edény aljára.

Pont, mint az említett felhajtóerő esetén is.

Csavarjunk még egyet a liftben repülő drón esetén.

Mondjuk, hogy a lift közepén lebeg, és tegyük fel, hozzáadódik a lift súlyához. Most vegyük le a lift tetejét, és kezdjen lassan emelkedni a drón. Mikortól jelenthetjük ki, hogy már nem adódik hozzá a súlya?

"Mikortól jelenthetjük ki, hogy már nem adódik hozzá a súlya?"

A liftben a súlyerő a turbulenciák miatt fluktuálva, de csökkenni fog, hogy pontosan milyen görbe mentén, azt nem merném tippelni.

https://www.youtube.com/watch?v=N0IGrSjcBZs

"Igen, emiatt a drón súlya nem fog teljes egészében hozzáadódni a liftéhez, még ha egész alacsonyan repül is."

Egy hermetikusan záró dobozban de, teljes egészében megjelenik.

"Egy hermetikusan záró dobozban de, teljes egészében megjelenik."

Ha az alatta és felette lévő levegő nem tudna cserélődni, kb. mintha egy lufin ülne, akkor igen!