A hétköznapi életben valójában az angolszász rendszer tök praktikus? A tudományokban és műszaki dolgokban meg a metrikus rendszer?

Mitől lenne praktikusabb -18°C-os hőmérséklethez viszonyítani, mintsem hogy a víz fagyáspontjához képest hogy állunk?

Mitől lenne praktikusabb bármilyen más hossz- vagy űrmérték annál, mint ami praktikusan a tíz hatványaival váltható, és praktikusan a hatványokhoz tartozó előtagokkal (kilo, deci, stb) bármilyen nagyságrendhez hozzáigazítható?

Semmilyen előnye nincs az angolszász rendszernek, kizárólag a megszokás és hagyománytisztelet az oka hogy még létezik.

egyáltalán nem praktikus.

"Űrtartalom: Egy kis pohár fél pint, egy nagy pohár egy pint. Egy kancsó tea meg mondjuk 1 gallon." jó de mekkora az a kis pohár, mekkora a nagy pohár és mekkora a kancsó? a kicsi, nagy elég szubjektív méretek.

amúgy is mindenki találkozik az SI-vel még Amerikában is, akkor meg minek tisztában lenni 2 tök különböző rendszerrel, ha az egyikkel így is úgy is meg fog ismerkedni az ember?

Az 1 láb a legtöbb embernél nem stimmel a láb méretével...

A súlymértékek meg miért lennének gyakoribban az angol rendszer szerint, mint a metrikusban?

Egyáltalán nem praktikus, mindössze a mi vagyunk a világ közepe, mi aztán nem változtatunk a régi rendszeren hozzá állás miatt van még mindig használatban az USA-ban.

-"az életem nagy részét 0 és 100 Fahrenheit fok között élem (-18 és +38 Celsius), nem a víz forráspontjai között." igen, de az számít-e jobban, hogy kint -17 vagy -19°C van vagy az, hogy kint le van-e fagyva a szélvédő, vagy sem.. a víz fagyáspontja nagyon lényeges időjárási szempontból, ahogyan főzés, stb szempontjából a forráspontja is. Arról nem is beszélve, hogy ezt a két primitív eszközökkel is előállítható hőmérsékletet felhasználva könnyű egy folyadékos hőmérőt viszonylag pontosan beskálázni.(hideg víz + jég ->0°C ; forrásban lévő víz->100°C)

-a 10 hatványainak használata szintén a metrikus rendszer mellett szól

-"Űrtartalom: Egy kis pohár fél pint, egy nagy pohár egy pint. Egy kancsó tea meg mondjuk 1 gallon." Mitől is rosszabb a fél liter, egy liter, két liter? Ráadásul a metrikusnál a térfogat, és az űrtartalom(ami ugyebár ugyan az) közt is egyenes az átválthatóság, 1dm^3 = 1 liter ugyanez nem mondható el a pint és a ft^3 közt.

-"A konyhában vagy mit tudom én hol 1 uncia, 2 uncia, fél uncia gyakrabban előjön, mint 1 gramm..." igen, de a 10 hatványai alapuló átváltás miatt gondolkodás nélkül is tudja az ember, hogy 500g az fél kiló vagy 50 dkg, illetve 5000g pedig 5 kg, mivel csak azokat a fránya nullákat kell ide-oda tologatni, ha mértékegységet váltunk.

Igen, a hétköznapi életben, főleg amikor nincsenek mérőszerszámaid, tök praktikus.

Ott alakult ki, és így is lett szabványosítva (a kereskedelmet megkönnyítendő).

Az SI-nél nem volt szempont hogy a mértékegységek emberközeliek legyenek. Az volt a szempont hogy

a) 10 legyen a váltószám

b) konstansok nélkül levezethetők legyenek egymásból (pl a hosszúságból a terület vagy az űrtartalom)

BTW: nincsen olyan hogy angolszász rendszer, az angol/usa értékek eltérnek.

BTW2: nagyon gyakran egy adott területen dolgozók saját egységeket használnak, csillagászok, részecskefizikusok, orvosok, háziasszonyok.

Egyszerűen pl a "3 kanál" a legjobb megadása egy űrtartalomnak, ha éppen főzünk.

Sem a SI, sem semmi más nem fog ezen soha változtatni.

Egyszer meg akartam tanulni (segíteni az amcsiknak a matekleckéjükben, átváltani ezeket)

Itt egy jó videó: [link]