Mennyi kőolajat használtak el a harcoló felek a II világháború során?
Nem literben érdekel, mert azzal nem tudok mit kezdeni, hanem pl. a a mai éves országfogyasztás hányszorosát vagy a világ éves fogyasztásának hányszorosát, stb.
Én benzinre dieselre kerozinra lebontva. (A motorolaj része megint nem feltétlenül érdekel, de az össz kőolajfogyasztás igen)
Itt találsz pár hasznos infót.
Csak két dolgot tennék hozzá:
Ebben az időben a világ kőolaj termelésének a felét az USA adja.
A németek innen, onnan, főleg Romániából tudnak valamennyi kőolajat szerezni, ám nem erre támaszkodnak, hanem a műbenzin gyártásra, egészen addig, amíg a sziléziai szénbányáik megvoltak, ha szűkösen is, de volt üzemanyaguk.
Túlnyomó részben igen, de azért mint írtam, kőolajat is tudtak szerezni kisebb mennyiségben, például a franciáktól, talán még az olaszoktól is, meg Oroszországban is szert tettek kisebb olaj lelőhelyekre, például Maikop környékén, de a jelentős Bakui lelőhelyeket nem tudták elfoglalni.
A légitámadások megnehezítették a dolgukat, a britek éjszakai szőnyegbombázása elég vaktában volt, de azért volt veszélye ebben a vonatkozásban, de főleg az amerikaiak, akik bevállalták a nagyobb veszteségeket a nappali célzott légitámadásokkal, voltak a műbenzin üzemek fő rombolói.
Ezzel akarták megbénítani a német hadigépezetet és értek is el sikereket, csakhogy a németek hihetetlen nehézségek árán a nagy szénhidrogén üzemeket széttelepítették sok kis gyártóegységre, ami hallatlan szervezést igényelt, de a németek megoldották, így ezzel nem tudták őket térdre kényszeríteni.
A hadiüzemek rombolását is napok alatt kijavították, de 45 elején a schweinfurti golyóscsapágygyár szinte véletlen lerombolása adta meg a német hadiiparnak a kegyelemdöfést.
Zala mennyire volt jelentős nekik?
Mert én úgy hallottam, Budapest azért lett szétrombolva, mert Zalát védték fele, a zali olajéért áldozták fel, csak ezt az oroszok is tudták, s akkora nyomást helyeztek a térségre hogy végül Zalát is fel kellett adni.
Pedig Hitlernek volt egy mondása akkoriban, Berlin nélkül lehet háborúzni, de Zala nélkül nem...
Magyarországon is volt némi olaj, de itt is inkább a szénbányák számítottak jobban.
A román Ploesti környéki olaj lelőhelyek sokkal jelentősebbek voltak.
41 előtt Irántól is tudtak olajat venni egy rövid ideig, amíg a britek, meg az oroszok meg nem szállták Perzsiát.
Az USA után ekkor talán Venezuela volt a második legnagyobb olajkitermelő és egy ideig más országok közvetítésével onnan is tudtak nyersolajat szerezni, de ez elég esetleges volt, és nem is tartott sokáig, mert a blokádot egyre szorosabbra húzták.
41 előtt az oroszok szállítottak jelentős mennyiségben a németeknek mindenféle nyersanyagot, köztük kőolajat is, de nyilván ez a Barbarossa megindulása után abbamaradt.
A legjelentősebb forrásuk az évi 13 millió hordós román importnak a szövetségesek 1943-as Ploiesti elleni légitámadása miatt a finomítói kapacitás fele elpusztult, ennek ellenére 1944 első felében Románia óriási erőfeszítések közepette már újra 7 millió hordó olajat szállított egészen a szövetségesek 1944 nyári megsemmisítő támadásáig.
A szintetikus üzemanyag nagyjából az ötödét fedezte a szükségleteknek, a 26 ilyen üzemből a háború végére csak 9 maradt.
Németországban 1941 nyarától gyakorlatiklag folyamatos volt az üzemanyaghiány, amit a grozniji, bakui vagy iraki olajjal lehetett volna csak megoldani, de egyik olajmező megszerzésére tett kísérlet sem járt sikerrel.
A magyar készletek ebből a szempontból jelentéktelenek voltak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!