Kupronikkel (25%Ni,75%Cu) szétválasztható-e egymástól valamilyen fizikai/kémiai eljárással, mivel egymásban korlátlanul oldódnak?

Vas olvadáspontja 1538 C fok körül van.

Széné módosulatától függ, de mindegyiké jóval magasabban, mégsem lehet így szétválasztani.

A szilárd oldatot alkotni képes ötvözeteknél ez a módszer nem működik.

Konkrétan nem tudom a réz-nikkel ötvözetre igaz-e, de általánosan a szilárd oldatokra igaz, hogy nem fix hőmérsékleten, hanem hőközben olvadnak, szilárdulnak, a hőköz meg az összetevők olvadáspontja közt van.

Ide kémiai módszer kell.

Daráld porrá és tedd vasklorid oldatba. Az szépen kicsipegeti a rezet a nikkel közül.

Ha a réz kinyerése volt a cél, az pech, akkor még lesz vele dolgod utána.

Kedves Wadmalac!

már megint olyanhoz szólsz hozzá, amihez nem értesz.

"A szilárd oldatot alkotni képes ötvözeteknél ez a módszer nem működik."

hát ez nem igaz. Van ahol működik, van, ahol nem.

"Ide kémiai módszer kell."

konkrétan nem kell, tisztán fizikai módszerekkel ez a szétválasztás megvalósítható.

Mert:

[link]

érted, vagy elmeséljem? ;)

#5: nem zavar téged, hogy ez krisztallithatári kiválás?

Szerinted hány évig néztem a szén-vas állapotábrát?

Mivel akarod kiszedni a nikkelt, nanorobottal?

"már megint olyanhoz szólsz hozzá, amihez nem értesz."

A hozzászólás célja már megint az a kis sikerélmény volt, hogy ezt leírhasd.

"hát ez nem igaz. Van ahol működik, van, ahol nem."

Szilárd oldat kifejezés érthető?

Az a lényege, hogy szilárd állapotban is oldódnak egymásban, vagyis nem válik ki szilárdulásnál, nem lesz elkülönülő két színfém fázisod.

Nem kizárt, hogy olvadt állapotban valami nagyon sok g-s centrifugában sűrűség alapján valamennyire szét lehet szeparálni koncentrációban, de színfémre úgy sem.

"nem zavar téged, hogy ez krisztallithatári kiválás?"

ez egy egyensúlyi fázisdiagram.

"Szerinted hány évig néztem a szén-vas állapotábrát?"

nézni és érteni két külön dolog... ;)

mellékesen vas-szén (mert a bal oldalon van a színvas) és az is egy egyensúlyi fázisdiagram.

"Mivel akarod kiszedni a nikkelt, nanorobottal?"

zónás átolvasztással. 50-100 éve létező technológia és pont arra találták ki, hogy szilárd-oldatból kiszedjél ötvözőket.

"A hozzászólás célja már megint az a kis sikerélmény volt, hogy ezt leírhasd."

nem, a hozzászólás célja az, hogy az általad következetesen és folyamatosan terjesztett hülyeséget időről-időre megakasszam...

"Szilárd oldat kifejezés érthető?"

nekem igen. de neked? szerintem nem.

"Az a lényege, hogy szilárd állapotban is oldódnak egymásban, vagyis nem válik ki szilárdulásnál, nem lesz elkülönülő két színfém fázisod."

egyrészt az olvadás és a kristályosodás hőmérsékletközben zajlik. (gyk.: nincs olvadáspont).

másrészt a a likvidusz-hőmérséklet (a kristályosodás kezdő hőmérséklete) és a szolidusz-hőmérséklet (a kristályosodás befejező hőmérséklete) között egy adott hőmérsékleten a szilárd és az olvadék fázis összetétele nem azonos.

a 25% Ni tartalmú ötvözet pl. kb. 1217 fokon kezd el kristályosodni és a keletkező szilárd fázis összetétele kb. 36%, míg a kristályosodás befejeződésekor kb. 1178 fokon az olvadék összetétele csak kb. 18%

(mondanám, hogy lásd linkelt ábra, de asszem fölösleges...)

persze ez csak egyensúlyi esetben igaz, a valóságban számolni kell a diffúzióval is, ami ebben az esetben azért teszi különösen érdekessé a dolgot, mert a szilárd fázisban a diffúzió nagyságrendekkel lassabb, mint az olvadékban, azaz a szilárd fázisban sokkal nehezebb létrehozni az egyensúlyi összetételt. ennek az lesz a következménye, hogy a szilárd fázis un. elfajul, pongyolán fogalmazva különböző összetételű egymásra "fagyott" rétegekből fog állni. nem lesz homogén az összetétele.

a zónás átolvasztásnál pont ezt használják ki. a technológia tulajdonképpen tök egyszerű. fogod a homogén összetételű rudat és gondosan kiválasztott sebességgel áttolod egy gondosan kiválasztott teljesítményű (jellemzően indukciós) fűtőgyűrűn. kellő számban ismételve a dolgot át tudod "tolni" az egyik ötvözőt a rúd egyik végéből a másikba. pont a szilárd oldatok kristályosodási jellemzői miatt.

és most áshatod el magad.

Wadmalac joggal feltételezte, hogy valami gyakorlatban megvalósítható, netán gazdaságos szétválasztási módszerre van szükség.

Fizikai módszerekkel szétválasztani a kupronikkel ötvözetet elméletileg lehetséges, de gyakorlatban igen problémás.

Zónás olvasztással jól tisztítható a szilícium, és a germánium. De a nikkel, és a réz azonos kristályrácsú / köbös lapon-centrált /. A zónás átolvasztás nem lenne túl hatékony.

Zónás átolvasztás után az átolvasztott rúd végét, kb, egy tizedét le kell vágni, majd az eljárást többször ismételni.

A levágott maradékokat összeolvasztva újabb zónás átolvasztások következnének. Stb. stb.

Nem lenne túl boldog akinek ki kellene fizetni a villanyszámlát.

Egy elektrolízises szétválasztást egy sufni-műhelyben, vagy garázs-laborban is meg lehet csinálni.

Néhány tizedvoltos pontosan beállított feszültség kell, és az anódnak kapcsolt kupronikkel réztartalma a katódon kiválik, a nikkel oldatba megy.

- - - - - - - - -

Tisztelt #5, #7 Válaszadó!

"már megint olyanhoz szólsz hozzá, amihez nem értesz."

"érted, vagy elmeséljem? ;)"

"és most áshatod el magad."

Ezzel a stílussal, egy rendkívül buta, és faragatlan ember képét mutatod magadról.

Az ilyen megnyilvánulás egy útszéli, köpködős, romkocsmában elmenne, de ott se sokáig.

- - -

További szép napot!

Vizsgáljuk tovább a fizikai szétválasztás lehetőségeit!

Az illósítás, fémek, fémvegyületek elgőzölögtetése régen ismert eljárás.

A nyers kohó-cink ólmot, és kadmiumot tartalmaz. Egy kemencével egybeépített kétoszlopos kolonnával ezeket a fémeket szépen háromfelé lehet desztillálni.

Működne ez az eljárás kupronikkelre is?

A rézolvadék gőznyomása 1800°C-on ~ 5,33 kPa ( = 4 torr ).

A szétválasztó eljárásnak semleges hordozógázos üzemmódban 2200 - 2400 °C, vákuum alatt 2600 °C-on kellene működni.

Nincs olyan desztilláló berendezés ami ezt a hőmérsékletet elviselné. Elméletileg lehetne építeni grafitból - gyakorlatban talán.

Ennek a módszernek is brutális lenne az energia igénye.

- - - - -

Sutty még egy kémiai módszer: Karbonilos eljárás.

Ha több tonna kupronikkel por, vagy forgács áll rendelkezésre, szóba jöhet.

70 bar nyomáson, 150 °C-on:

Ni + 4CO = Ni(CO)4

A réz nem reagál számottevően a szénmonoxiddal.

- - - - -

Tisztelt #5, #7 Válaszadó! Remélem nem az vagy amit mutattál magadból! Remélem csak zabos voltál, és valakin ki kellett tölteni a mérged!

Nem tudok olyanokkal mit kezdeni, akik eldöntötték, hogy utálnak és ezért bármit képesek kierőlködni, hogy ellentmondhassanak.

Nem érzem magam hülyének attól, hogy ha egy foghúzás témánál nem írom le, hogy lehet végbélen át is.

Gézengúz-2:

1. THX.

2. Az elektrolízises módszer, amit írtál, szerintem házilag ez a legegyszerűbb és leggazdaságosabb. Nem éppen gyors, de legalább nincs nagy technikai (és ezzel költség-) igénye és tényleg színfémet produkál.