Az üveg nem is szilárd halmazállapotú, hanem folyékony. (Pontosabban amorf). Mennyi idő ameddig egy átlagos ablak "elfolyik", "lefolyik"?
Először csak elvékonyodan a teteje, az alja meg vastagabb lenne? Majd addig vékonyodna a teteje, ameddig lyukak nem lennének, stb?
Mennyi idő ez? Nálunk az utcában van egy ősrégi ház, inkább kis kastély, vagy nagy családi ház. De tényleg nagyon nagyon régóta nem lakja senki. Megfigyeltem, ott még mindig olyan az ablak, mint ha tegnap tették volna be. (Na jó, nem olyan, évszázados kosz meg pókháló van rajta, de nem erre gomdoltam)
Pedig az üveg elvileg amorf anyag, tehát egy idő után elkezd folyni.
Mostanában az a divat hogy az üveg mégsem folyadék.
Forrás: [link]
25 év után már mérhető.
Mikor először hallottam erről, akkor felmentem a padlásra és egy régi üveget megmértem.
Csak a keretbe épített üvegnél tapasztaltam a jelenséget.
Csak egy valami bezavarhat.
Régebben nem "float" (olvadt ón fürdőn)úsztatott üveggyártást alkalmazták hanem hengerelt üvegek voltak.
Ez a régi gyártástechnológia még nem igazán síküveget eredményezett hanem meglehetősen hullámos volt, az üveg vastagsága periodikusan változott.
Na most ezt a hullámosságot könnyen lehet az üveg folyásának tulajdonítani.
Üveg fajtájától is függ, a kristályos és amorf részek kutyuléka az üveg, ilyen-olyan arányban.
Minél több az amorf összetevő, annál hajlamosabb folydogálni.
Igen ám, csak ez a folyás kisit lassú szobahőmérsékleten.
Kéne hozzá olyan egy-két milliárd év, hogy látható, sőt még ahhoz is, hogy mérhető eredményt hozzon.
Szóval a gravitáció nem hagy nyomot még a több ezer éves üvegtárgyakon sem. Ami hiba ma látható deformálódás formájában, az bizony ott volt már a készítés utáni kihűlés végén.
A készítés technikája persze fejlődött, így valóban a régi üvegek valamennyire egyenetlenebbek, de nem a korok alatti folyás miatt.
"25 év után már mérhető.
Mikor először hallottam erről, akkor felmentem a padlásra és egy régi üveget megmértem.
Csak a keretbe épített üvegnél tapasztaltam a jelenséget."
Volt rá 25% esélyed, hogy pont nem olyat fogsz ki, ami fentről lefelé vagy balról jobbra, jobbról balra vékonyodik.
Az esély bejött.
Az a vastagság-különbség gyártás óta benne volt.
Hacsak nem tartották valamikor hosszan sok órán át több száz fokon. Mert az olvadási hőmérséklethez közeledve rohamosan esik a viszkozitás.
:)
5-ös.
Ezt egy tudományos műsorban is boncolgatták.
25 év elég a méréshez és nem kell extrém hőfok.
Mikrométerrel kell mérni, nem collstock-al. :)
"Ezt egy tudományos műsorban is boncolgatták."
Nem tudom, milyen tudományos műsor volt, a mai naprakész tudományos sajtó mindenhol azt írja, hogy nem igaz, sőt urban legend.
Kéne valami igazoló link, ha kell, én is szedek a folyást cáfolót.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!