A 19. században egy átlagos, azért nem teljesen mélyszegénységben élő ember mennyit tudott az elektromosságról és az ipari termelésről?

VASÚTON

Tenger kéj veszen körűl,

Közepében lelkem fürdik...

A madár röpűlt csak eddig,

Most az ember is röpűl!

Nyílsebes gondolatunk,

Késő indulánk utánad,

De sarkantyúzd paripádat,

Mert elérünk, elhagyunk!

Hegy, fa, ház, ember, patak

És ki tudja, még mi minden?

Tűnedez föl szemeimben

S oszlik el, mint köd-alak.

A nap is velünk szalad,

Mint egy őrült, aki véli,

Hogy őt, összevissza tépni,

Űzi egy ördögcsapat;

Futott, futott, s hasztalan!

Elmaradt... fáradva dől le

A nyugati hegytetőre,

Arcán szégyen lángja van.

S még mi egyre röpülünk,

Egy sziporkát sem fáradva;

Ez a gép tán egyenest a

Másvilágba megy velünk! -

Száz vasútat, ezeret!

Csináljatok, csináljatok!

Hadd fussák be a világot,

Mint a testet az erek.

Ezek a föld erei,

Bennök árad a müveltség,

Ezek által ömlenek szét

Az életnek nedvei.

Miért nem csináltatok

Eddig is már?... vas hiányzott?

Törjetek szét minden láncot,

Majd lesz elég vasatok.

Pest, 1847. december

Az 1840-es évek az első ipari forradalom végét jelentik, ekkorra a gőzgépek és velük a technológiafejlesztés nagy területen elterjedt, így sokan ismerhették már az elektromosságot is.

Hazánkban a magyar nyelvű oktatás 1844-45 évben kezdődött az egyetemeken és ekkor azonnal problémák adódtak, mivel magyar szakszavak nem léteztek sok esetben, így meg kellett alkotni azokat. Elég nagy figyelem kísérte így a tudomány fejlődését hazánkban.

Ekkor már létezett villanymotor, amiben Jedlik Ányos is hathatósan közreműködött, aki 1831 óta tanított.

A haladást az 1832–36 között zajlott reformországgyűlés nyitotta meg, de az ipari üzemek tömeges szaporodása csak a század harmadik harmadától kezdődik igazán, a kiegyezés hatására. A villanyvilágítás, vagy az első villamos vasút is csak a század végén létesül hazánkban.

A Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg, Széchenyi magyar nyelven írta, így nyilván számított hazai érdeklődésre, ami azt bizonyítja, hogy a termelés fokozására volt igény, lehetővé téve a fogyasztás növekedését a hitellel. Illetve már volt akkora termelés, amihez a fogyasztásnak is fel kellett volna nőnie.

A sorozatgyártáshoz szükségesek a szabványok, amelyek nálunk valamivel később lettek bevezetve, bár megegyezéses alapon néhol megmutatkozott egyfajta egységesítés, de a Szabványügyi Hivatalt 1868 ban alapították meg.

[link]

Az általad jelzett időszak során már valóban sokan ismerték az elektromosságot, a fejlett ipari termelés szükségességét, de az lényegében 20-30 évvel később valósult meg hazánkban az ipar fejlődésével.

Az, hogy személyesen Kossuth, vagy Arany, illetve Petőfi mit ismert ezekből, azt nem tudom, de a tudományos életben, a fizikaoktatásban biztosan szerepet kaptak az akkori eredmények, Faraday, Fraunhoffer munkái már ismertek voltak, de a köztudatban való elterjedésük csak később történt, jellemzően Verne is 1862 től írja tudományos, fantasztikus regényeit, ekkorra már eléggé elterjedtek a köztudatban a modern technológiák elemei, amiknek felhasználhatóságát Verne fantáziája kiterjeszti sok területre.