Van olyan hogy akusztikai szakember?
Nem olyan aki hangszigeteléssel és hangfelvétellel foglalkozik, hanem olyan aki kiszámolja hogy egy teremben milyen elemeket hova kell elhelyezni a jó akusztikai hatás érdekeben. Mint a színházban vagy operában a termek, ahol erősítő és keverőpult nélkül is jól kell szólnia, és még rögzíteni is lehet a hangot.
Ez építészeti szakirány? Vagy inkább fizika?
Hangmérnök?
Esetleg fizika szakon biztos van ilyen szakosodás ami a hullámokkal, ezen belül is a akusztikai hullámokkal foglalkozik. Ez egy elég komoly terület, igen gazdag fizikai háttértudással. Egy sima hangmérnök kevés ehhez.
Keress rá: épületakusztika (képzés)
Tuképpen egy átfedés a hangmérnöki és építészmérnöki terület között, de az építészettel lesz inkább kapcsolatban képzésileg.
A hangmérnök dolga ez is, simán kiszámolja az akusztikai paramétereket, amiket így csillapítani, vagy módosítani is tud, amiben segítségére vannak különféle műszerek, mérőmikrofonok és számítási módszerek, képletek, továbbá táblázatok a különféle anyagok és alakzatok hang visszaverési sajátosságairól, tulajdonságairól.
Mérni mindent lehet, a hang amplitúdóját és frekvenciáját is, amely nem csak az akusztikus hangszerekre értendő, hanem a környezetre is és erre megvannak a befolyásoló módszerek, amit alkalmaznak is minden esetben.
A legtöbb templomnál, katedrálisnál egyáltalán nem ideális az akusztika, mivel azt nem tervezték, pusztán a méreteikből adódik a visszhangosság, ami akusztikai jelenség, de nem feltétlenül pozitív, hiszen sok katedrális hátsó soraiban olyan akusztikai változások történnek, ami a prédikációt is érthetetlenné teheti, ezen modern elektronikai eszközökkel és egyéb módon segítenek manapság.
Az akusztikai számítások az építészek számára is elérhetők, ha ilyen jellegű létesítmény építése a cél, de elsősorban szakember, azaz hangmérnök felügyelete szükséges ilyenkor.
Van ilyen, akusztikai mérnök a neve. Az ilyen mérnökök eredetileg fizikusok, gépészmérnökök, villamosmérnökök vagy építészmérnökök. Ezek azok a háttérterületek, ami az akusztikához vezet.
Indoklás:
-fizikusból: az elméleti háttér miatt;
-gépészmérnökből: a műszaki zajcsökkentés, gépészeti alkalmazások miatt;
-villamosmérnökből: a méréstechnika miatt;
-építészmérnökből: az építőipari alkalmazás miatt. Ilyen például a teremakusztika, vagy akár az épületek homlokzatainak az akusztikai tervezése.
Fontos: Az akusztikai szigetelés és a hőszigetelés két külön kategória.
Mindenkit felpontoztam, köszönöm a válaszokat!
Vannak olyan aulák, hogy távoli ponton álló emberek beszélgetéseit úgy lehet hallani mintha közvetlenül mellettünk lennének. Ez épitészeti megoldás, de az építészek számolják ki és tervezik meg vagy a hangmernökök? Esetleg tudja valaki hogy nevezik ezt az épitészeti megoldást?
"Vannak olyan aulák, hogy távoli ponton álló emberek beszélgetéseit úgy lehet hallani mintha közvetlenül mellettünk lennének. "
Persze, ha íves a kialakítás, és valamelyik fókuszpontban állsz.
Akusztikai mérnöki feladat ilyet tervezni. A hangmérnök ilyennel nem foglalkozik.
Alapvetően az a helyzet, hogy nagyon jó akusztika nagy termek esetében elég rosszul szimulálható, mert a világ összes processzora is kevés hozzá, úgyhogy általában ha egy nagy koncerttermet, vagy ilyesmit építenek magasság, akkor elmennek egy már megépített és jó akusztikai helyre és a kulcselemeket gyakorlatilag lemásolják. A nagy termeknél az a probléma, hogy a térfogat és a felület elképesztő növekedése miatt nincs az a csillapító anyag, ami meg tudna birkózni a visszhangossággal. Abban az esetben, ha te valakit hallani szeretnél szónokolni egy adott pontban, akkor azt kell elérned, hogy a direkt hang és a visszaverődések 10dB különbséggel találkozzanak a tér adott akusztikai keresztezési pontjában. Ekkor fog a hangosabb (remélhetőleg a direkt) hang nyerni.
Ami tovább bonyolítja ezt a problémát, hogy mivel egy spektrumban kell nekünk meghatározni ezt az egészet, ezért a tér adott pontjában különböző frekvenciákon különböző helyeken lesznek az kedvezően összegződő pontok. Törvényszerűen lesz olyan hely, ahol a reflexiók fognak nyerni.
Az ókorban azért működtek elég jól a félkör alakú emelvények egy nyitott terepen, mert a hallgatóság nagyon közel volt az egyetlen visszaverődést keltő objektumhoz. Ezáltal pedig az emberek gyakorlatilag felfogták és elnyelték ezeket a hullámokat. Arról nem is beszélve, hogy ugye nem volt kritérium, mint manapság a szélessávú átvitel.
Koncerttermet tervezni manapság pedig egy elég összetett feladat az előbb említett dolgok miatt, amivel általában akusztikusok foglalkoznak, de ezt már többen is leírták.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!