EM hullámok továbbterjedését jól tudom?
Tisztázni akarom tehát csak komoly szakértő válaszoljon aki érti is a kérdést . Ha fogunk egy wifit ami átsugároz a tégla falon akkor igaz hogy nem az eredeti wifi hullám megy át a falon hanem a tégla atomjait gerjeszti és a tégla másik oldalán azonos frekvenciájú hullámokat fog sugározni a fal?
Másik példával ha egy távcsőbe nézek ott sem a távcsőbe érkező fény hullámot érzékelem hanem ahány üveglencse van benne annyiszor maga a lencse emittál ki egy (a fénytörés szabályai szerinti) fotont.?
Tükör, tükröződés jelenségénél viszont maga az eredeti hullám pattan vissza a tükröződő felület legkülső atomjairól?
válasza: válasza:"Én csak annyit kérdeztem hogy milyen értelemben halad át a foton a közegen . Két lehetőség van , vagy átmegy a pórusai között mint a szitán a liszt vagy elnyelődik a falban és a fal kisugároz a másik oldalán annyit amennyit elnyelt."
: A valóság az általad leírt két véglet között van.
A közeg és a tükör mind módosítják az EM hullámokat. A tükör jobban a dielektrikumok kevésbé de egyik esetben sem tökéletesen ugyanaz a hullám lép ki belőlük min ami volt.
De olyan elnyelődés és kibocsátás mint amit írsz nincs, csak ritka gázok esetében de az EM iránya nem marad meg. És az is csak bizonyos hullámhosszaknál..
De ez már egy könyv volna...
válasza:> „Én csak annyit kérdeztem hogy milyen értelemben halad át a foton a közegen . Két lehetőség van , vagy átmegy a pórusai között mint a szitán a liszt vagy elnyelődik a falban és a fal kisugároz a másik oldalán annyit amennyit elnyelt.
Mi olyan bolnyolult ebben a kérdésben hogy neked nem értelmezhető ? Sehol nem kérdezem azt hogy mi történik menet közben a fotonnal ,jobban figyelj oda a kérdésre.”
Én vagyok hülye, vagy a „Két lehetőség van , vagy átmegy a pórusai között mint a szitán a liszt vagy elnyelődik a falban és a fal kisugároz a másik oldalán annyit amennyit elnyelt” nem éppen az, hogy „mi történik menet közben a fotonnal”?
-- --
Még egyszer:
* nem tudjuk, mit csinál a foton. Csak azt, hogy valahol elindul, majd valahol megérkezik
* nem fizikai kérdés, hogy egy új foton érkezik-e meg, vagy egy régi. Neked kéne leírnod, hogy ez mit jelent számodra.
* bár az előző pontra adott válaszodtól függ, de most mindenre, amire gondolni tudok, ugyanúgy viselkedik a felületről való visszapattanás mint a közegen való áthaladás, szóval valószínűleg vagy mindkét esetben ugyanaz a hullám érkezik meg, vagy mindkét esetben másik hullám (ez attól függ, hogy mi a kérdésed).
-- --
> „Pl ha a tükröződés folyamata is a tükör atomjainak új hullámforrása ott abszolút nem világos miért olyan szögben sugároz vissza a tükör mint amikor egy labdát a falnak vágsz és visszapattan.
Ezért lényeges a kérdés hogy maga az eredeti foton pattan vissza vagy nem. A józan paraszti ész azt mondaná az eredeti pattan vissza mint egy részecske .”
Vízhullámokra, vagy egy foton helyett fénysugárra a visszaverődés nyilvánvaló.
Egy fotonról nem tudjuk hogy mit csinál, csak annyit tudunk, hogy úgy halad, mintha sok lenne belőle. (Lásd még: két-rés kísérlet.)
Jól érzem, hogy a kérdésed nem a visszaverődésről szól, vagy arról hogy új foton keletkezik-e, hanem arról, hogy nem tudod elfogadni hogy egyetlen foton úgy viselkedik mint egy sok fotonból álló fénysugár?
Túlságosan elágazó válaszokat kapok pedig engem csak az anyagon "áthaladás" anatómiája érdekelne.
Azt is írtam hogy úgy tudom az anyagokban való lassú fényterjedés az atomok elnyelés- kibocsátás közti időkből adódik össze (nyilvánvaló hogy nem a fény ment fénysebesség alatt)
Ezt sem erősítettétek meg hogy ez igaz e . Pedig már ez is megválaszolná a falon áthaladó Wifi probémáját.
De ez megint felvetett egy problémát ami meg az iránytartás . Mert ha így van ahogy leírtam ,mitől függ az irány megtartása pl az üvegben . És mi történik makro szinten az üveg alakjánál amitől optikai irányváltoztatásról beszélünk?
Fizikai tudásommal nem tudom elfogadni hogy a lencsén úgy halad át a fény mint a szitán a liszt mert akkor nem értelmezhető a lencse formájából adódó irányváltoztatás.
Ugyebár tök mindegy milyen formájú egy szűrű ha én x irányból homokot fújok át rajta az kitérés nélkül halad át rajta a szóródást leszámítva.
Vannak fizikai kísérletek amiket meg is csináltam pl fény az árnyékban amikor egy csapágygolyót erős fénnyel világítunk meg és a falon a golyó árnyékának a közepén világít egy pötty .
Ezt egy rés kísérletnél is szokták magyarázni hogy azok az interferencia csíkok azért alakulnak ki mert a rések ill a csapágygolyó terminátora egy új hullámforrásként értelmezhető. Olyan mintha a rés széle vagy a golyó kerülete egy önálló fényforrás lenne azonos fázissal.
Innen jött az ötlet hogy minden tárgyal való kapcsolata a fénynek nem más mint a tárgy pontján lévő atomok gerjesztése és önálló fényforrásra kényszerítése.
A tükröződés lehet hogy máshova visz mert az tartalmaz egy plusz jelenséget , a fénynek van nyomása ,lehet hogy a tükör nem nyeli el a fényt és bocsátja ki hanem visszapattan róla a sima részecske értelemben vett fizika szerint a foton mint a labda a falról.
válasza:A foton nem megy sehová, mert nincs térbelisége, ezt nem lehet elégszer leírni. Ide bőven elég a fényszóródás és diffrakció klasszikus elmélete.
De: Hullámnál mit jelent az, hogy eredeti? Ha visszapattan egy tükörnél a legkülső atomokról, akkor nem is kellelenk további atomrétegek? Akkor mitől tükör? A visszpattanásnál miért marad "eredeti"? Talán nem hatott kölcsön az atomokkal? Ha csak a fény egy része nyelődik el egy adott anyagon áthaladva, akkor az még "eredeti"?
Ezt a kérdést magát jobban át kéne gondolni.
Ugye hogy nem is könnyű. Most azt mondod a fotonnak nincs térbelisége, tehát az nem egy száguldó részecske?
Ez is ellentmondás , erős fénnyel el lehet tolni bármit, célszerű olyat ami nem ég el tehát tükörként viselkedik.
De ha a lámpa egy gépfegyver akkor mitől működik a fénytörés jelensége? A nagyító miért fókuszálja a fényt és miért nem megy át rajta törés nélkül a fény ?
Hogy viselkedhet egyszer sima részecskeként a tükörnél mint a falról adott szögben visszapattanó foci de az anyagon áthaladáskor iránymódosulás a fénytörés törvényei szerint.
Mi történik amikor a lencse legelső atomjával találkozik a fény?
Ha elhalad mellette akkor nem létezhet a fénytörés jelensége.
Ha nem halad el mellette akkor visszapattan vagy elnyelődik
Ha visszapattan , mi definiálja a visszapattanás szögét mikor az atom egy gömb topológia.
Ha elnyelődik és a neutron azonos energiájú fotont emittál mi definiálja a kilépő foton irányát . Megint a gömb probléma.
Atomi szinten nincsenek síkok , nincs beeső fényszög de akkor hogy létezhet a fénytörés egzakt ?
válasza:Feynman pont ezt magyarázza el a következő videókon:
https://www.youtube.com/watch?v=eLQ2atfqk2c&list=PL8590A6E18..
6 órában, laikusoknak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!