Mennyi pára távozik naponta egy ház falain át diffúzió útján?
válasza:Nem pont a kérdésre, de a lényeg ez:
válasza:Pedig számításokra alapozva sok helyen ez olvasható. Ha levezetem neked, akkor meg a képletben vagy a páradiffúziós együttható táblázatbeli értékében kételkedsz?
Itt egy számítás:
Más falazatra ugyan, de a nagyságrend ez, ha kiszorzod, akkor ez naponta és négyzetméterenként 3-5g vízpára. Amit naponta el kell távolítani, az pedig erősen életmódfüggő, de valahol 5 és 20 liter közötti mennyiség, azaz 5 000 g- 20 000g közötti mennyiség. Kb. 100 nm külső falfelülettel számolva az el tud vinni 300 - 500 g vizet, azaz nagyon max. (ha a termelődő párát minimálisra, a külső falfelület nagyságát és páraáteresztését maximálisra becsüljük) 10% távozhat a falon, de a jellemző inkább a 3-5%.
Mindez a páraDIFFÚZIÓ. Ha átfúj a szél a házon, akkor az más kérdés, de azt nem a diffúzió képletével kell számolni.
Rákerestem az Alfa téglára, és ennek speciel vízszintesek a légrései, azaz ha valahol vannak külső-belső lyukak (pl. villanyóraszekrény, konnektor), akkor bizony átfújhat rajta a szél.
A nagy légcsere alacsony páratartalmat teremt, így nyilván jóval több pára is távozhat a falon át. (De sajnos jóval több hő is, mint ami a hőszigetelséből következne)
válasza:"bent a napi átlaghőmérséklet 20 Celsiusfok és 60% páratartalom, kint novemberi napon pl 10Celsiusfok és 70% páratartalom."
Bár a kérdés feltevéséből implicite következik, de azért explicite mégis megkérdezem, hogy az általad adott adatok alapján szerinted merre mozog a pára a falban? Kifelé, vagy befelé? És ugye amikor azt mondod "páratartalom" akkor a >relatív páratartalmat< érted alatta?
válasza:"Rákerestem az Alfa téglára, és ennek speciel vízszintesek a légrései"
...amit nyilván a kőművesek annakidején (ha nem a legelőről szalajtották őket) úgy raktak falazattá, hogy ha lepattan a külső vakolat, ne fújjon át a falon a szél :-)
"az általad adott adatok alapján szerinted merre mozog a pára a falban? Kifelé, vagy befelé?"
Meglepő ugyan, de belülről kifelé fog haladni a pára, ugyanis ezt nem a relatív, hanem az abszolut páratartalom határozza meg. Bent melegebb van, ezért az alacsonyabb relatív páratartalom magasabb abszolut páratartalmat jelent, azaz magasabb páranyomást. A pára pedig a kisebb páranyomás felé áramlik.
Kedves 4-es válaszoló, nagyon hasznos volt a link, amit küldtél.
Kihasználva az ünnepeket, beleástam magam a témába. Összefoglalva és leegyszerűsítve itt van, hogy hogy lehet kiszámolni a diffundálódó páramennyiséget. Így mindenki ki tudja számítani a saját házán/lakásán, hogy egy négyzetméteren egy nap alatt hány gram pára diffundál ki, anélkül, hogy meg kéne érteni a képleteket.
1. Szükség van a kinti és benti páranyomás értékekre. A linkben van egy táblázat, ami megmondja, hogy hány fokhoz mekkora (telített) páranyomás tartozik. (De google-ben is találni hasonló táblázatokat, vagy lásd négyjegyű függvénytáblázat.) Az adott hőmérsékletnél található értéknek veszed annyi százalékát, ahennyi a relatív páratartalom. Az én példámban bent 20 fok és 60% páratartalom --> 20 fokhoz tartozik 2337Pa. Ennek 60%-a: 2337*0.6 = 1402Pa a páranyomás bent. Kint pedig 10 fok és 70% páratartalom --> 1228*0.7 = 860Pa a páranyomás kint.
2. Kiszámolod a nyomáskülönbséget (bent és kint), egyszerű kivonással. 1402 - 860 = 542Pa. (A nagyobb nyomás felől halad a pára a kisebb nyomás fele.)
3. Kell a falazat vastagsága, méterben, légrések nélkül! Nem minden ház épült tömör téglából! Például egy porotherm is tele van levegővel. A levegő páradiffúziós ellenállása elhanyagolhatóan kicsi. Nálunk például alfa tégla van --> tehát kerámia vastagság = kb 10cm = 0.1m.
4. Kiszámolod: 0.000000029 * nyomáskülönbség / falvastagság * 60 * 60 * 24. Tehát a példában: 0.000000029 * 542 / 0.1 * 60 * 60 * 24 = 13.58 gram/nap.
Ez az eredmény négyzetméterenként a naponta átdiffundálódó párát adja meg. A 60-as szorzók azért kellettek, mert 60 másodperc van egy percben és 60 perc van egy órában. Értelemszerűen a 24 pedig mert 24 óra van egy napban. A 0.000000029 szorzó pedig az égetett kerámiára jellemző állandó. Más anyaghoz más szorzó tartozik, google-ben lehet találni értékeket, de egyébként a gázbeton, ytong még ennél is jobb páraáteresztők. A beton (cement) páraáteresztése rosszabb a tégláénál.
Tehát akkor a végeredmény: 100 négyzetméteren ez már 100*13.58 gram/nap = 1358gram/nap!!! Tehát a teljes házon naponta már több mint 1.3kg/nap!!
És ez csak egy novemberi példa volt, januárban ez az érték még nagyobb. A link szerint -2 fok és 90% kint páratartalom esetén a kinti páranyomás 465Pa. A nyomáskülönbség 1402 - 465 = 937Pa. Számítás: 0.000000029 * 937 / 0.1 * 60 * 60 * 24 = 23.4 gram/nap, tehát 100nm-en: 2.3kg/nap!!!
Szóval én szerintem nem teljesen helytálló az a kijelentés, hogy a házakban a falakon át diffundáló pára elhanyagolható, mert nem minden ház épült 38cm vastag tömör téglából.
Ahogy itt írták is, a lakásban keletkező pára életmód függő, pl. 5-20kg/nap. Nem mindenki telepít őserdőt a lakásába, mos naponta kétszer, és lakik úgy, hogy 4 ember van 40 négyzetméteren. Lehet így is lakni, csak azt mondom, hogy nem mindenki lakik így. Tehát lehet, hogy valakinél például inkább az 5kg/nap érvényes, mint a 20. És az 5kg-nak a 2.3kg nem 3-5%-a, hanem bizony majdnem 50%-a. Fürdés és/vagy főzés után szellőztet egyet, a többi meg kimegy a falakon, nem kell egésznap szellőztetni, szellőztető berendezés stb.
A polisztirol állítólag kb 3-szor rosszabb páraáteresztő a téglánál, ha abból rákerül 15cm, bizony számolni kell azzal, hogy többet kell szellőztetni. Az én alfa téglámnál például, ami összesen kb 10cm kerámia anyag, ha rákerül 15cm 3-szor roszabb polisztirol, az olyan, mintha 10cm kerámia helyett lenne 10+3*15=55. Ami azt jelenti, hogy 55/10-szer nagyobb a páraellenállás, és mindjárt nem 50%, hanem csak 9% pára tud kidiffundálódni.
Persze ha eleve 30cm tömör beton vagy 38cm tömör tégla volt, akkor polisztirol nélkül is eleve többett kellett szellőztetni, így annak már nem árt annyit a polisztirol, mint egy levegősebb/páraáteresztőbb anyagnak.
válasza:Elnézést a tesztért, de #5-ös kérdésemmel csak arra voltam kíváncsi, hogy érdemes-e beszédbe elegyedni veled, érted-e amiről beszélsz, amiről kérdezel. [Ha nem ezt a választ kaptam volna, hallgatva maradtam volna.] De úgy látom igenis érted amiről beszélsz, úgyhogy egy más nézőpontból is próbálom elmondani a témával kapcsolatban az én véleményemet.
30 év vegyész gyakorlat mondatja velem, hogy 2,5 kg pára átdiffundálása a falon 100 m2-en minimum egy nagyságrend tévedés, ha nem kettő.
Nem volt időm egyelőre utána bogarászni sem az adatoknak, sem a számításnak. Csak egy józan sacc mondatja velem, hogy egy általad 8 cm vastag tömör téglának tekintett falon (100 m2-en) elképesztő lenne a 2,5 kg napi páraátbocsátás.
Elmondom miért gondolom ezt.
A víz moltömege 18 gramm. 18 gramm vízpára moltérfogata 20 fokon legyen az egyszerűség kedvéért keren 22 liter.
Akkor a 2,5 kg (2500 g) vízpára 3055 liter térfogatú.
Számomra vegyész ésszel, egészen hihetetlen, elképesztő, hogy egy 100 m2-nyi TÖMÖR FALON 3 köbméternyi vízpára áthaladjon naponta! Ez az én józan paraszti eszemnek meg 30 év szakmai tapasztalatának nálam ellentmond.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!