Ezek az inverteres klímák hogyan tudnak nagyobb teljesítménnyel fűteni, mint amennyit valójában fogyasztanak?

Kint párolog a hűtőközeg a csövekben (és a párogás hőt von el), bent pedig lecsapódik (ami a párolgáshő felszabadulásával jár).

Külön-külön tapasztalod a jelenséget.

Lehűlés: amikor a szódásszifonból távozik a szén-dioxid gáz - ami a patronban folyadék még (látványosan a patron hűl le, de maga a szén-dioxid gáz is hideg.)

Felmelegedés: pumpáláskor a pumpa alja felforrósodik - ez akkor is így van, ha jól bezsírozod, mert nem a surlódás az oka, hanem a gázok összenyomáskor felmelegszenek.

A klímában együtt van a két esemény, a fal két oldalán. Attól függ, hogy melyik irányba nyom a kompresszor, hogy kint vagy bent fog-e hűteni.

A hűtőgép is ilyen: a hátulján lévő rácson leadja azt a hőt, amit a hűtőtérből kivont + az elektromos hálózatból elfogyasztott energiát.

Nem csak az inverteresek tudnak! Egy alap on/off (hagyományos) klíma is képes akár 3 vagy 3,5-szer nagyobb hőenergiát leadni. A működésére már adtak választ, ha azt megérted, akkor nincs gond.

Egyéb félrevezető hozzászólást meg senki ne vegyen alapul, mint az fentebb olvasható. Gondolok itt az inverterre: Ez egy létező elektronika, ami eszközfüggő, mivel sok hasonló elektronikát így neveznek. De, nem csak feszültséget, hanem áramot és frekvenciát is szabályoz vagy átalakít. Eltérnek egymástól, mert az adott géphez tervezik, így más a klíma, az autó vagy a hegesztőben, illetve TV-ben található inverter. A mai split klímák többségében pl. full-DC invertert alkalmaznak, van olyan amiben 2 is van, de ezzel nem nő a fogyasztás, pont hogy csökken. Nem csak a beltéri/kültéri ventilátorát szabályozzák, de képesek a kompresszor motorfordulat frekvenciáját akár 1 Hz-re is leszabályozni.

A kondenzációs gázkazánoknál, meg nem 110% teljesítmény, hanem 110% hatásfok van, a kettő nem ua. Képesek akár 120 vagy 130%-os hatásfokra, manapság adattáblákon ez nem jellemző érték, mivel itt is szezonális hatékonyságról beszélünk, ahogy már a klímák esetében is. A kazánokat, egy adott névleges fűtőértékhez tervezték, ami bírt egy (kapacitással) azaz teljesítménnyel pl. 24kW, ehhez régen az alsó fűtőértéket vették vigyelembe, de mára csak a felső fűtőértékből származtatják. A kondenzációs gázkazán voltaképpen egy turbós kazán, a különbség annyi, hogy kondenzál: Az égéstermékben, azaz a füstgázban lévő hőt is felhasználja, kondenzálja a vízgőzt, így sokkal több H2O csapódik le, mint egy normál turbós gázkazánnál. Tehát, magyarul az égéshőt hasznosítja a szénhidrogének helyett, persze normál gáz (elégetés)is történik, különben nem lenne füstgáz. Az égésterméket a kéménybe vezetve nem sok hőenergia marad, ezért egy kisebb teljesítményű kondenzációs gázkazán kéményrendszere, akár szabadkézzel érinthető, míg a normál turbós gázkazán esetében ez igen forró élmény lenne.

"Nem fér a fejembe hogy 1 kW árammal hogy lehet a lakást annak 4x-esével fűteni."

A lényeg az, hogy az 1 kWh energia nem fűtésre használódik, mintha egy cekászon "égne el" hanem hőszivattyúzásra fordítódik. Tulajdonképpen egy speciális gázt mozgat a hőszivattyú (ilyen a klíma is) és a gáz mozgatására megy el az 1 kWh energia.

Ja, és egy kis pontosítás, nem 1 kW árammal (mert a kW az teljesítmény) hanem 1 kWh árammal. Ez már munka, vagy hő, szóval energia jellegű tag.

Nagyon leegyszerűsítve a hőszivattyú nagyon hasonló egy általad sokkal jobban ismert készülékhez, a hűtőszekrényhez. Az is hőszivattyú tulajdonképpen. Csak ott a cél a szekrény belsejéből kiszivattyúzni a hőt a hátoldali hőleadó rácsra, és onnan szétszórni.

Fűtés üzemmódban használt klímánál nyilván egy "kifordított" hűtőszekrényről beszélünk, ahol a cél a hőleadó felületen felgyűlt energia fűtésre való hasznosítása.

De a működés itt is ugyanaz. A hőszivattyú a speciálisan kialakított rendszerben mozgatja a gázt, ehhez van szükség mondjuk az 1 kWh elektromos energiára. És a művelet arról szól, hogy a gáz mozgatása során a kinti levegő hőtartalmából 4 kWh hőenergiát hord be a rendszer a belső oldalra, amit fűtésre lehet használni. Tulajdonképpen ennyi a lényeg.

Szia. A teljesítményről ..

[link]

Ez egy előző szériás klíma, én ennek az újabb verzióját használom (2018), de ez a pdf is sokat mondó, 52.oldal második táblázat a fűtésről szól . -7 fok-ig tudja a maximális fűtőteljesítményét , én ennél tettem le a voksom. Szeptemberben rakták fel az elsőt , holnap a másodikat, és igyekszem csak ezekkel fűteni.

"Még annyi kérdésem lenne, hogy kb. hány fokos hidegig működik ez hatékonyan?"

Márka és típusfüggő a dolog, jobb készülékek pl. pár japán ami fűtésre lett tervezve -28, -30 és -35 fokig hatékonyan tudnak fűteni. Itt most komfort otthoni inverteres split klímákról beszélek, ilyenek a Toshiba, Panasonic, Mitsubishi klímái. Ezek persze árban eltérnek a -15 és -20 közötti értékkel bíró klímáktól, ezért kevesen is veszik őket.

"Ugye minél hidegebb van kint, annál kevésbé tudja a kinti levegő a klíma külső oldalát visszamelegíteni. Így pont akkor fogy el az ereje, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. A gyakorlatban ez nem gond?"

A fent említett klímákkal nem gond, direkt erre lettek tervezve, úgy mint kompresszor, elektronika, ebben az invertert is értem, a több fokozatú ventilátorok stb... Ami gond lehet, ha valaki nem bírja a klímás fűtést, merthogy a gravitációs fűtés nem összehasonlítható vele. Van egy beltéri, ami ventilátor segítségével fújja a meleglevegőt és 10-1 ember aki nem bírja, de ha fűtésre nem bírja, akkor hűtésre sem használja. Ott van a másik emberfajta homoszápiensz aki hőérzékeny, és amikor megszűnik a 40-50 fokos meleg levegő a beltériből a leolvasztás miatt, akkor pánikba esnek és szimulálnak egy fagyhalált, amikor a szobában még mindig 24 fok van és persze pozitívba. A mai modern inverteres split klímákban intelligens leolvasztás van, erről nem csak több szenzor, hanem egy jól megírt szoftver is gondoskodik, mert ugye önmagábban a mikrocsip vezérelt elektronika ehhez kevés lenne. Ennek beállítása általában 10% és 30% között mozog azaz 1 órából pontosan ennyi a leolvasztás ideje, ami hőmérsékletfüggő, ehhez alkalmazkodik a klíma. Ezekben a komoly gépekben gyakorlatilag egy számítógép található, memóriával egyetemben ami képes eltárolni az értékeket, a beálltás minden módját (effektív hogy mikor és mire lett állítva a távirányítón a klíma) ezt a legtöbb klímaszerelő sem tudja csak a gyártó meg pár szerviztechnikus, akik pl. egy garanciális hiba esetén alapból kiolvassák ezeket az információkat, hogy megfelelően használták e a barendezést vagy nem...

És ez már a szerelő felelőssége, de az sem mindegy, hogy a beltéri/kültéri hova és hogyan van felszerelve, ezt most nem taglalom, mert nem akarok regényt írni. Főleg fűtés szempontjából fontos mivel számít a páratartalom és hogy van e vagy nincs megfelelő szellőzés a kültérinél. Alapesetben a klímák tudnak többet is mint a névleges érték pl. egy -25 fokig használható klíma csak -26 illetve -27 fok esetében kapcsol ki, ilyenkor letilt a védelem, ha -25 fokra visszaáll a hőmérséklet akkor bekapcsol. De szerencsére ritkán van itthon -25 fok :)