Milyen műszaki előnye van az USA-ban a kertvárosban/vidéken jellemző, házankénti saját trafós megoldásnak, továbbá a 110V-os hálózati feszültségnek?

"Ahogyan a 110V-os feszültség mellett azonos teljesítményhez kétszer akkora áram kell mint 230V-on,ezért ismét több a veszteség,és nagyobb keresztmetszet szükséges.

Miért jó ez nekik,miért maradtak meg ennél a rendszernél?"

A veszteségben teljesen igazad van, a sok kis trafó sem túl jó megoldás.

De akkor gondoljunk bele az átállásba. 110 helyett 230v menne a házban. Hoppá a szigetelések kapcsolók és konnektorok nem úgy vannak megcsinálva hogy ezt elviseljék. Tehát hiába bírná el nem hogy simán de még jobban is a meglévő vastag rézszál a magasabb feszültséget kisebb áram mellet, ha nincs úgy leszigetelve hogy tűz vagy áramütés ne legyen. Tehát teljes csere minden házban vezetékek és kapcsolók is.

A kis trafók kiváltása hasonlóan problematikus, mert az egy nagytól új vezetéket kellene kihúzni minden házhoz, és a legtöbb helyen a föld alá már beásták szóval nem kevés munka és persze pénz.

Na ezért nem fognak átállni, sok meló és sok pénz...

Az a 110 V az bizony 120, de mindegy.

Es nincs trafo minden haznal, nem tudom, honnan veszed :D

Nekunk sincs, meg az utcankban a szomszedainknak sem (nem "videk", LA egyik elovarosa vagyunk, mint mondjuk Budapestnek Godollo).

Miert lenne NEKED jo, ha minden orszag 230 V-ot hasznalna?

Nekik meg az a fura, hogy

- kilométerben, méterben mérsz távot, nem mérföldben, yardban, lábban

- Celsiusban mérsz hőmérsékletet, nem Fahrenheitben

- metrikus meneteket használsz, nem colos Whitworthot.

Az SI mértékrendszer sem terjed el az egész világon, az elektromos rendszer szabványa is párhuzamosan, külön alakult ki.

Vagy az világ egyik, vagy a másik felét kéne totál átszabni.

Nem fogják.

"Miert lenne NEKED jo"

Nem neki lenne jó, hanem a nagy U.S. of A-nek, leírták itt kétszer, hogy kétszeres feszültség negyed veszteség (vagy keresztmetszetcsökkenésre ez átváltható a nyereség). Gyanítom, a tételt odakint is ismerik, azért alkalmaznak több energia átvitelére nagyobb feszültséget ők is. :)

Hogy más érvek is vannak, az egy dolog. A berendezések cseréje szerintem nem érv, hiszen állandóan az hangzik el, hogy az ipari lobby mozgatja a politikai bábuk száljait. Mekkora üzlet lenne hivatalosan kijelenteni, hogy a 120-ra forgalmazott vezetékek nem alkalmasak 230-ra... Amit amúgy kétlek, de éppen lehet.

A vesződség is csak úgy érv, hogy ha Európában meg tudták csinálni az áttérést, akkor az amerikai géniusznak sem okozna leküzdhetetlen akadályt.

Hát ez azért nem ilyen egyszerű.

Egy komplett ipar gyárt adott feszültségre kötendő elektromos eszközöket, az USA összes belterjes gyártását leállítani és EU szabvány eszközökre állítani már önmagában durva, de mit csinálsz a lakossággal, elektromos gépeket használó iparral, akit eszközök cseréjére kényszerítesz?

Persze, háztartási elektronikában a modernebb szakszos üzemű tápoknak mindegy, miből csinálják az 5 V DC-t, de győzzél meg egy 70 kW-os 3F szinkronmotort az 50-60 Hz kompatibilitásáról.

Amúgy Európa nem "átállt" az 50 Hz 230 V-ra, hanem arra sztenderdizálódott, pontosabban 220 V-ra, 1899-től Németországból indulva. A 110 V létezett, de nem volt még elterjedt az elektromos hálózatosítás sem.

Az 50 Hz az AEG generátorai által már 1891-től elterjedt és sztenderddé vált.

Az USA-ban ugyan voltak törekvések az egységesítésre már 1897-ben a Westinghouse kezdeményezésére, mégis egymás mellett élt majdnem az ötvenes évekig egymás mellett az 50, 60 és 30 Hz-es hálózat is.

A 60 Hz-re sztenderdizálás amúgy állítólag az ívlámpák jobb ívstabilitása miatt volt preferált.

Európában az 50 Hz-től eltérő rendszerek már az 1920-as években kihaltak.

"ha Európában meg tudták csinálni az áttérést, akkor az amerikai géniusznak sem okozna leküzdhetetlen akadályt."

Persze, 1900 körül nem okozott volna, ahol az elektromosság általános alkalmazása még gyerekcipőben járt.

De ma?

Ahol egy egy órás országos áramszünet katasztrófahelyzetnek minősül?

Senki nem mondta, hogy egyszerű. A dolog elkezdődik a két feszültségszintre átkapcsolhatóan gyártott készülékekkel, meg egy határidővel, hogy mondjuk 15 év múlva ez lesz. Ésígytovább.

Budapesten az áttérés 1966-ra fejeződött be, azért az messze volt már 1900-tól. Az én édesapám még tekert a barátjának 110/220-as autotranszformátort, mert Budapesten egyszerűen máshová költöztek.

Ami a frekvenciát illeti, volt 42,5 Hz is, azzal kezdték, amit szinte egy tollvonással fel tudtak emelni 50-re a húszas évek végén.

"Ahol egy egy órás országos áramszünet katasztrófahelyzetnek minősül?"

Ez csak elhatározás kérdése, az első olajválság is pont olyan érzékeny pontján rázta meg a társadalmat.

"Ez csak elhatározás kérdése, az első olajválság is pont olyan érzékeny "

Nem is akarnak áttérni. Mi a fsz közünk van hozzá, hogy ott mit használnak, és miért épp a mienkre kellene áttérniük? Az oroszoknál a sínek nyomtávja nagyobb, mint a mienké. Az miért van, és miért nem akarnak áttérni?

"Ez csak elhatározás kérdése"

Valahol igen. És időé és pénzé.

És itt jön az, hogy hozna-e a változtatás felmérhetetlenül nagy költségeivel járó beruházás hozna-e egyáltalán annyi hasznot, ami miatt kifizetődik.

És ha igen, mennyi idő alatt.

Meg kell csak nézni, mekkora erőlködés övezi a téli-nyári időszámítás megszüntetését. Pedig ez anyagilag, szervezésileg morzsányi ahhoz képest, hogy egy teljes állam, sőt sok esetben több állam komplett elektromos rendszerét lecseréld.

És még ezen is vita van, hogy használ-e többet, mint árt.