Hiroshimában az atombomba után nem volt maradvány sugárzás?

"De mindegy is atomreaktor sehol a világon atomrobbanást nem fog tudni produkálni SOHASEM! Így van kitalálva"

Úgy mondták, hogy semmilyen robbanást sem tud, mert úgy van kitalálva, de mégis voltak már precedensek, meg aztán azt is lehetetlennek tartották, hogy a radioaktív fűtőelemek szétszóródjanak szerte a világban, mindegy miképpen.

A csernobili linkben szó esik neutronok gyors láncáról, akkor mégis, mit jelent mindez?

A te linkjeidben a robbanásról nem, vagy alig esik szó, bár a filmben megemlítik a második robbanást, de nem részletezik.

Akkor szerinted a Csernobil hivatalos lapjának a fóruma nem igazat ír?

"így csupán a leírtakból szerezhetünk információt"

A modern fizikai ismeretekből, tan és tudományos könyvekből szerezhetünk információt hogy hogy működik a láncreakció.

"tehát nem felelek egyetlen soráért sem"

Azért csak megosztottad mintha igaz lenne.

"Elvileg talán igen, de én úgy képzelem el, a csernobilit durván, hogy a gőzrobbanás megemelte a tetőt, vagyis jókora lehetett, de bizonyára valamely irányból történt, így a másik sarokba odavágta az összes fűtőelemet és ahogy az írásban jelzik:

"

- Nem elképzelés kérdése!

- Mint írtam is egy atombombában összenyomják az anyagot és ehhez nagyon nagyon nagyon precíz robbantásra van szükség. Nem véletlen hogy a Manhattan projectben ezt volt a legnehezebb megoldaniuk nem a radioaktív anyagokat.

Kb 4 évig keresték a megfelelő robbanóanyag keverékeket és elrendezéseket rengeteg kudarcba fulladt robbantás kíséretében. Szóval ehhez nem elég ha jól odavágjuk a sarokba.

Egy atombombát a legkönnyebb hatástalanítani ellentétben a filmekkel elég ha belelősz vagy beledöfsz egy csavarhúzót.

Megsérül a robbanóanyag integritása vagy akárcsak az egyik robbanóanyag cikkelyhez vezető vezeték onnantól kezdve az csak egy "piszkos bomba", a nukleáris robbanás elmarad!

És a cikk állításairól pár gondolat ha már ezzel kell vitatkoznom:

"Több független tanulmány szerint míg az első robbanás normális volt (kémiai), a második robbanás az égő neutronok gyors láncolatával a nukleáris robbanás jellemzőit hordozta magában,"

1) A neutronok nem égnek.

2) Fizika: a gyors neutronok nem okoznak maghasadást láncreakciót nem véletlen hogy neutron lassító anyagokat használnak a reaktorokban pl vizet.

"

és csaknem 0,3 kilotonna erejű (kb. 300 tonna TNT-vel megegyező) volt."

Azon a nyomáson ahol 600 fokon folyékony marad a víz. És megsérül a burkolat, illetve ahol hidrogén és oxigén durranógáz elegy is jelen van már simán lehet 300t TNT egyenértékű robbanás! ennél az első VH-ban nagyobbakat robbantgattak egymást aláaknázva sima robbanóanyagokkal!

"A szemtanúk szerint az első robbanást piros lángok, a másodikat pedig világoskék lángok követték, ami után egy gombafelhő emelkedett a reaktor fölé."

1) Nincs az a szemtanú aki az első robbanást láthatta volna, mivel az a még a zárt reaktor kontainmentben történt!

2) A világoskék láng a kémiai égés színhőmérséklete! Így ég a hidrogén is. De a grafit is ekkora hőmérsékleten.

Az általam linkelt videóban is "hegesztőpisztolyhoz" hasonlítják. Több tonna grafit égett és ekkora hőmérsékleten annak is kék lángja van. Ahogy a legnagyobb erdőtüzeknek is. Ja és a víz elbomlik ilyen hőmérsékleten hidrogénre és oxigénre és ég robban stb kék lánggal. Az ilyen tüzek vízzel nem olthatóak!

3) A gombafelhő nem az atomrobbanás privilégiuma! A meleg levegő légkörben való emelkedésének, lehülésének, más hőmérsékletű rétegekkel való találkozásának és a lökéshullámnak kombinációja okozza.

ezért simán gombafelhő emelkedik nagy hagyományos robbanóanyaggal történt robbantásoknál is! Pl az amerikaiak MOHAB bombája, vagy 1 VH-s felvételeken is van ilyen. Rengeteg olyan hagyományos robbanásról készült videót találhatsz akár youtube-on is ahol gombafelhő emelkedik, pedig atom nem robbant!

" akkor a csernobili portál hazugságot állít,"

- Pontosan!

"de én inkább azt hiszem el, nem a korai, a mindent letagadó sulykolást,"

- Pedig jelen esetben nincs semmi összeesküvés a dologban.

" ami még véletlenül sem említette meg a gombafelhőt és csak a kémiai robbanásról beszélt."

- Azért kíváncsi lennék ki látta azt a gombafelhőt éjszaka...megint egy olyan dolog amit a cikked állít.

Nem vitatkozni akartam az egésszel, de kérlek ne higyj el mindent amit leírnak. ;)

Tegyünk rendbe egy pár dolgot:

Egy atomreaktorban nem TUD nukleáris robbanás kialakulni. Egyikben sem. Az atombombát úgy építik, hogy a hirtelen felszabaduló hatalmas energia ellenére viszonylag sokáig egyben maradjon, és minél többet elhasználjon a benne levő hasadóanyagból. Direkt arra TERVEZIK, hogy nagyot szóljon - míg az atomreaktort nem.

Csernobilban valóban történt ún. reaktormegszaladás. A reaktor prompt-szuperkritikussá vált, miközben rövid idő alatt a teljesítmény felszalad a nominális százszorosára is akár (eddig,de csak eddig tényleg ugyanaz, mint a bomba). Ez a hirtelen teljesítménynövekedés azonban szétveti a reaktor szerkezeti elemeit, amitől leáll a láncreakció. Ez volt az első robbanás, amely során a csövekben levő gőz (az RBMK egy csöves, vagy csatorna típusú reaktor) megemelkedő nyomása szétveti a csöveket. Ez NEM nukleáris robbanás!

[link]

[link]

A második robbanás úgy történt hogy a forró (több mint 1200 fokos) vízgőz reakcióba lép a reaktor szerkezeti elemeivel, miközben hidrogén keletkezik. A hidrogén levegővel keveredve pedig robbanóelegyet alkot, ami baromi nagyot tud szólni. Ez a hidrogénrobbanás döntötte össze tulajdonképpen az épületet Csernobilban és Fukushimában is. Ez sem nukleáris robbanás.

#7

A reaktor (minden energetikai reaktor) óriási sugárforrás. Az urán hasadása során ugyanis (jól ismert statisztika szerint) de véletlenül keletkeznek atommagok, szinte az egész periódusos rendszerből, és a dolog jellegéből adódóan mind neutrontöbbletes lesz, azaz radioaktív és ß- bomló. (más módokon is keletkezik radioaktív anyag egy reaktorban, de ez a meghatározó)Ennek semmi köze ahhoz, ahogy #7-es írja, hogy akkor már eléggé szabályozatlan volt a reakció".

[link]

Mivel egy reaktor óriási sugárforrás, ha felrobban, és kigyullad (ahogy azt tette a jórészt grafitból álló csernobili reaktor (grafit = szén)) akkor rengeteg radioaktív anyag kerül a környezetbe.

Egy atombombában megközelítőleg sincs annyi aktivitás, mint egy reaktorban.

#9

Kb 20%-os dúsítású uránból már lehet bombát csinálni. Nem szól akkorát, mintha 95%-ra dúsítanád, de azért felrobban.

Az irodalmi kritikus tömeg gömb alakú fém uránra (vagy más hasadóanyagra) van megadva. Ez az elméleti minimum. A valóságban a kritikus tömeg egy csomó mindentől függ. Függ a geometriától, a pontos anyagösszetételtől, környező anyagoktól stb. Az összerobbantással épp a konfiguráció geometriáját változtatják meg szubkritikusról szuperkritikussá. (az urán nem "hisz" semmit)

Reaktor esetén nem nagyon van értelme kritikus tömegről beszélni. A kritikussághoz szükséges üzemanyag-mennyiségnek a sokszorosát teszik bele, hiszen azt akarják, hogy kb. egy évig megszakítás nélkül üzemeljen. RBMK esetén ez kicsit más, mert abban üzem közben is lehet üzemanyagot cserélni (szemben a nyomottvizes erőművekkel)

#5

Csernobil kiváló példa arra, hogy a természetnek nem a sugárzással van a baja. A természetnek az emberrel van baja. Ahonnan eltűnik az ember, ott burjánzani kezd a természet. A Földön az élet a mostaninál jóval nagyobb háttérsugárzás mellett jött létre. A természet köszöni szépen, kiválóan elvan a környezőnél enyhén magasabb sugárzás mellett is. (Most már csak enyhén magasabb. A baleset idején sokkal magasabb volt)

Az ember számára viszont nem elfogadható, hogy a magasabb sugárzás, és főleg a táplálékláncban jelen levő radioaktivitás miatt rövidebb ideig él. Szóval a kitelepítés abszolút indokolt volt.

#11

A vitát kiváltó link bizony tartalmaz butaságokat. Csernobil ügyben a legjobb, szakmailag korrekt, magyarul is elérhető forrás Aszódi és Szatmáry professzorok könyve:

[link]

Egy rövidebb, de azért részletes cikk, szintén Aszóditól:

[link]

Persze ők szakmabeliek, úgyhogy biztos hazudnak. Irány az erdekesvilág.hu :) /s

Amúgy az nem Csernobil hivatalos lapjának fóruma, hanem egy cég honlapja, ami túrákat szervez Csernobilba és Pripjatyba. Nem biztos, hogy tudományos ismeretterjesztés a fő céljuk.

Hasonló kérdésre írtam már egy hosszabbat, az itteni #9-esben

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

És hogy a kérdésre is válaszoljak, Hirosima város honlapja azt írja, hogy 24 órával a robbanás után, már csak egy ezrede volt a sugárzás a robbanáskorinak, egy héttel később pedig egymilliomod része. Szóval a maradvány sugárzás nagyon gyorsan csökkent.

[link]

Ez a (egyébként nagyon érdekes) válasz pedig azt írja, hogy a maradványsugárzás úgy 4 hónapig volt érzékelhető.

[link]

Akárhogy is, nem kellenek évtizedek, hogy egy atombomba-támadás után normális szintre csökkenjen a sugárzás.

A filmben is azt hajtogatta a főmérnök, meg a többiek:

- Lehetetlen! Nem értem! -

Utólag persze lehet magyarázni, hogy pont ebben az esetben miért történt meg a lehetetlen, aminek az a sajátossága, hogy mindig előjön, újra és újra, mert mindig van valami, amire nem gondolnak.

A Manhattan terv teszteléséről olvastam, hogy abban biztosak voltak, hogy lesz valamilyen robbanás, csak az erősségében voltak kételyek, rendesen fog e működni, vagy csak egy kis purcanás lesz, pár ezer tonna TNT erejével.

Nos hát Csernobilnál nyilván csak egy ilyen purcanásra futotta, az egy csomóba nyomott pasztillák ennyire voltak képesek.

Kémiai robbanással nehezen lehetne elérni 0.3 kT nagyságot és szerintem a csernobiliek mégiscsak jobban tudják, már elnézést, rólad azt sem tudom ki vagy.

Nem sértésként írom, de lehetsz akár a kormány energetikai projektjében is akár, akinek nem tetszik még ez a nukleáris 'jellegű' szöveg sem, egy atomerőmű katasztrófájával kapcsolatban.

Amúgy lehet, hogy igazad van, valamennyire, de a robbanás sajnos megtörtént, végeredményben akadémikus a vita, mert teljesen mindegy, hogy az milyen jellegű volt, az eredménye a fontos, amiről vitatkozunk, az semmit sem változtat rajta.

Az is érdekes, hogy az előző válaszoló váltig kardoskodik, hogy nem volt gombafelhő, aztán sorol eseteket, ahol máshol is van ilyen jelenség, majd a végén szarkasztikusan kételkedik abban hogy éjjel az látható e egyáltalán?

Most akkor volt, vagy nem volt gombafelhő?

Miért ne lehetett volna látni, ha látták, legalább is ezt mondják? Mondjuk teliholdkor nem vaksötét az éjszaka, nyáron amúgy is világosabb az ég, mint télen.

Hajtogatod itt az almáról, hogy körte, csak tudod a tudományban a fogalmaknak definíciója van. Mégpedig azért, hogy világos legyen, hogy miről beszélünk.

Én a magam részéről azért tartom fontosnak oszlatni ez ügyben a ködöt, mert sokan úgy képzelik, hogy egy atomerőmű-baleset egyenlő egy atombomba felrobbanásával.

Lásd pl ezt a 2 kérdést:

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__63..

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

Ez viszont NINCS így. Egy atomerőmű-baleset nagyon nagy gáz, de azért a hatásai nem összemérhetőek egy atombombáéval. A szomszédos csernobili blokkok pl. még évekig termeltek áramot a baleset után.

A fizikai folyamat, amely során egy atombomba és egy atomreaktor felrobbanhat, TELJESEN különböző.

A csernobili gombafelhő szerintem urban legend, de ezt nem tudom bizonyítani. Komoly helyen még nem olvastam róla, csak ilyen kétes hitelességű clickbait oldalakon. Viszont a robbanás után a reaktor napokig égett. A felszálló korom akár gombafelhőnek is tűnhetett.

Az itteni első válasz egybecseng az enyémmel (sőt, már a kérdés is fordítva van feltéve: Miért nem volt gombafelhő?)

[link]

Ha egyszer azt írják, hogy volt gombafelhő, akkor talán mégis jobban tudják, akik személyesen láthatták is, mint akik másodkézből való információk alapján végzik az elemzéseket.

Atombombáról szó sem volt soha, viszont a háromszázezer tonna TnT erejű robbanás, amit mégiscsak lehet valamiképpen utólag is konstatálni, az kizárja a sima kémiai robbanást, ez persze messze van egy nukleáris fegyver erejétől, így természetesen arról nem is esik szó, de ettől függetlenül mit lehet gondolni a katasztrófáról?

Miért ilyen fontos mellébeszélni, azt hangsúlyozni, hogy miért lehetetlen az, ami megtörtént?

Nukleáris olvadásról beszélnek, meg egyéb hasonló kifogásokat hoznak fel, az itt válaszolók is, de ettől a robbanás ereje nem lesz kisebb, legfeljebb terminológiai vitákat lehet folytatni, hogy mi meríti ki a nukleáris robbanás fogalmát.

Rendben, akkor határozzátok meg, mit kell ezen érteni, vagy talán az egész csernobili szöveg szemenszedett hazugság?

Mint már kitértem rá, nem én írtam, vagyis engem is érdekel a valóságtartalma, illetve az, hogy mi lehet a végső következtetés, volt e nukleáris esemény, vagy robbanás, ami a jelzett erősséggel ment végbe?

"Hajtogatod itt az almáról, hogy körte, csak tudod a tudományban a fogalmaknak definíciója van."

Most mégis, mi szól ekkorát, az alma, vagy a körte?

Definiáld kérlek!