Hiroshimában az atombomba után nem volt maradvány sugárzás?

Volt radioaktív szennyezés, ám a mértéke nem volt túlságosan nagy, mert maga a bomba is cirka 15 kilotonnás volt csupán és így nem volt nagy a hatáskörzete és a sugárszennyezés is könnyebben eloszlott a környezetben, elmosta az eső, szétvitte a szél, de ettől függetlenül tízezrek váltak különféle erősségű sugárbetegség áldozataivá, amint azt az általad adott statisztika is jelzi.

A lakóépületek nagyobb része fából készült, így azok többsége elégett, majd a romokat eltakarították, erről láthatsz itt fotókat, meg pontos adatokkal is szolgálnak az áldozatok számát illetően.

[link]

Lényegében azért nem menekült el azonnal mindenki onnan, mert a sugárszennyezési hatás akkor még nem volt közismert, így továbbra is hatott egyre gyengülő mértékben, valamennyire ma is magasabb a sugárzás, de már tolerálható szinten van.

Nagyobb hatású, megatonnás nukleáris fegyver biztosan kiirtott volna minden életet sokkal nagyobb körzetben és ma is számottevő lenne a maradandó hatása, de ez mint említettem, sokkal kisebb bomba volt, nem pont méretét, hanem a teljesítményét illetően, így a hatása is ennek megfelelő volt.

Szia,

Először is tisztáznunk kell pár paramétert az angol nyelvű cikk beszédesebb ebben a tekintetben:

[link]

"

The bomb contained 64 kg (141 lb) of enriched uranium. Most was enriched to 89% but some was only 50% uranium-235, for an average enrichment of 80%.[20] Less than a kilogram of uranium underwent nuclear fission, and of this mass only 0.6 g (0.021 oz) was transformed into several forms of energy, mostly kinetic energy, but also heat and radiation.[21]

"

Tehát a 64kg urániumból a hasadásban 1kg vett részt és 0.6gramm tömeg alakult át energiává.

Kb 13-15 kilo Tonna TNT egyenértékű robbanást okozva. -> Az angol és magyar cikk ebben egyébként eltér a Magyar 13 -at míg az angol 15kT-t ír!

580m magasan robbant.

Tudni kell hég a következőeket:

Hogy a megfelelő robbantási magasság kiválasztása nagyon fontos/kritikus tényező, 2 okból is:

- A lökéshullám visszaverődése miatt a közvetlenül felszínen robbantott bomba kisebb rombolást okoz mint az ugyanakkora magasban robbanó!

- A földfelszín közelében történő robbantás besugározza és felveri a talajt a felszínen, ebből lesz a fekete radioaktív eső.

(A nagy magasságú robbantásoknak ilyen hatása nincs is. Lásd pl Neutronbomba használata.)

Továbbá egy atombomba anyaga teljesen vaporizálódik a robbanáskor azaz elpárolog, természetesen az atomok nem semmisülnek meg a sugárzó anyag így is megmarad viszont légneművé válva olyan mértékben eloszlik/hígul a levegőben és a nagy területű kihullásban hogy az előbb említett besugárzott talajhoz képest elenyészőnek mondható a hatása.

Ezen kívül érdemes tudni hogy a maghasadás termékeinek egy jelentős része nagyon gyors lebomlású. Pár hét alatt jelentősen csökken egy ilyen területen a sugárzás mértéke.

Ezen információk birtokában már könnyebb megválaszolni a kérdésed.

Akik ott voltak és nem égtek halálra azonnal de a közvetlen sugárzásból is kaptak illetve a kihullásból azok vagy meghaltak nem sokkal később, vagy súlyos maradandó életre szóló egészségkárosodást szenvedtek.

A sugárzás mértéke pár hét alatt jelentősen csökkent.

Az amerikaiak a háború után oda mentek méricskélni és a sugárzás hatásait vizsgálták az embereken. (Orvosi segítségnyújtás címszó alatt. De a bekötözésen kívül nem sok mindent tehettek.)

Az akkori műszerekkel is már ki lehetett mérni hol a legdurvább a sugárzás.

A földfelszínt ennek megfelelően eldózerolták, azaz a sugárzás többsége el lett tüntetve/ásva valahol a környéken. Talán kivéve a mai emlékparkot a romházakkal.

így aztán az 50 évekre már elég biztonságos volt a terület. Azóta még inkább.

"Azt szokták mondani, hogy évtizedek kellenek egy atombomba után, mire élhető szintre csökken a radioaktív sugárzás."

Kinek és mi számára élhető szintre? Ez fontos kérdés. Csernobilban is virágzik az élet, a természet alkalmazkodott.

"Csernobilban nem volt nukleáris robbanás"

Valóban ez terjedt el a köztudatban, de ez annak is tudható, hogy erősen próbálták bagatellizálni, különösen kezdetben a katasztrófát.

Ma már megemlítik a második robbanást is, hozzátéve, hogy az nukleáris 'jellegű' volt, ami nagyjából 0.3 kT erősségnek felelt meg, de a megjelenő gombafelhőről vagy beszámolnak, vagy nem.:

Itt, ezen a linken, amely hivatalos közlemény, megemlítik.

[link]

Kedves 8 -as itt elég jól ledokumentálták:

https://www.youtube.com/watch?v=WLE35RB97FU

Chernobilban nem történt nukleáris robbanás!

A gőz ledobta a "kukta" 500 tonnás tetejét, illetve a reaktorok baleseteiben egyáltalán bekövetkezhető legsúlyosabb dolog is megtörtént a leolvadás!

Amit alábányászással (és a bányászok életének beáldozásával) sikerült megállítani mielőtt átégette volna az erőmű alját. Ha a talajba és talajvízbe jut még nagyobb lett volna a szennyezés, sőt lehet nem áll meg az olvadékcsepp a földköpenyig.

[link]

Azért 100% biztos hogy chernobilban nem történt nukleáris robbanás mert nincs erőmű a földön ahol az bekövetkezhetne!

Ugyanis hiába van sok radioaktív elem/anyag bennük annak dúsítási foka szinte soha nem haladja meg az 5%-ot sem! Így a kritikus tömeg nem állhat elő.

Kb 85%-os dúsításig nem is lehet semmi módon atombombát csinálni belőle.

[link]

52kg 100% -ra dúsított U235 képes spontán felrobbanni is mindenféle segítség nélkül, ez a kritikus tömeg. [link]

Plutóniumnál más értékek vannak természetesen.

Atombombákban ezzel "csalnak" egyébként mert nem raknak bele ilyen sokat viszont hagyományos robbanóanyaggal össze tudják nyomni, és így az anyag "elhiszi" hogy sok van együtt belőle.

Viszont a reaktor felszakadásánál nem sűrűsödött az anyag hanem kitágult, kirepült! Így itt ez a hatás sem játszik.

De mindegy is atomreaktor sehol a világon atomrobbanást nem fog tudni produkálni SOHASEM! Így van kitalálva.

Én csak felhívtam a figyelmedet a linkre, meg arra, hogy két robbanás volt.

Nem voltam ott (szerencsére), ahogy te sem, így csupán a leírtakból szerezhetünk információt.

Így ne velem vitatkozz, hanem az írást próbáld megérteni, vagy esetleg azt kritizálni, amit nem én írtam, nem vagyok a szerzője, tehát nem felelek egyetlen soráért sem.

Azt írod, lehetetlen erőműben nukleáris (jellegű) robbanás. Elvileg talán igen, de én úgy képzelem el, a csernobilit durván, hogy a gőzrobbanás megemelte a tetőt, vagyis jókora lehetett, de bizonyára valamely irányból történt, így a másik sarokba odavágta az összes fűtőelemet és ahogy az írásban jelzik:

" A radioaktív gőz és a hidrogén kombinációja felrobbantotta a reaktor 1200 tonnás reaktort tetejét, megsemmisítve a tetőt. Néhány másodperc múlva jött a második robbanás. Több független tanulmány szerint míg az első robbanás normális volt (kémiai), a második robbanás az égő neutronok gyors láncolatával a nukleáris robbanás jellemzőit hordozta magában, és csaknem 0,3 kilotonna erejű (kb. 300 tonna TNT-vel megegyező) volt. A szemtanúk szerint az első robbanást piros lángok, a másodikat pedig világoskék lángok követték, ami után egy gombafelhő emelkedett a reaktor fölé."

Ha azt mondod, hogy ez lehetetlen, akkor a csernobili portál hazugságot állít, de én inkább azt hiszem el, nem a korai, a mindent letagadó sulykolást, ami még véletlenül sem említette meg a gombafelhőt és csak a kémiai robbanásról beszélt.

Mellesleg nekem tökmindegy, ha mutatsz olyan hiteles leírást, amely ezt cáfolja, akkor annak örülnék, mert számomra is megnyugtató lenne Paks miatt, hogy tényleg lehetetlen nukleáris, vagy nukleáris jellegű (akármit jelent is ez) robbanás egy atomerőműben.