Miért van az, hogy a jelen társadalom az áltudományt, a népbutítást és a tudományoktól való indokolatlan elfordulást pozitívan diszkriminálja?

Az unalmas, szürke robot élet miatt. A vonzás törvényébe, jóslásba, pénzenergiába, lapos Földbe vetett hit misztikumot, rejtegetett titkokat, reményt, színt visz az életbe. Lehet róluk feltételezgetni, mélyen megvilágosult videókat nézni, kutatgatni, beszélgetni róluk hasonló hozzáállású emberekkel. Egy beavatott körben érezheted magad, elhitetheted magaddal, hogy a világ több és izgalmasabb annál, mint amit az orrodra kötnek és amit egyértelműen ismer mindenki. Hogy miközben ülsz az irodában nap mint nap és semmi új dolog nem történik évek óta, elkalandozhass gondolatban egy csakrákkal, szellemekkel, kongó Holddal, jelentőségteljes álmokkal és bolygóállásokkal megfűszerezett izgalmas világba.

Csak hát igen, ehhez el kell vetniük a tudományos tények nagy részét. Ez nem fáj nekik, mert amúgy sem használják, nincs szükségük tudományos ismeretekre az életükben.

Nem csak a jelen társadalomra jellemző, de az igaz, hogy a jelen társadalom könnyebben találkozik ilyen tartalommal, az internet miatt.

Általában minden ember szereti a bennfentesség érzését, a "mindenki elől titkolnak valakit, de én tudom" érzést. Emiatt ha rábukkan egy olyan weboldalra, ami a lapos Föld elméletét hirdeti, akkor úgy érzi, tud valamit, amit mást nem. Ezt erősen segíti, ha az áltudományos infó könnyen, közérthetően van megfogalmazva, a tudományoshoz meg érteni kellene a földrajzhoz, fizikához, csillagászathoz. Plusz ugye előbbiek tantárgyak, az iskolát meg a legtöbben utálják (hosszú lenne belemenni, de van, amiben igazuk van, az egész oktatást át kéne alakítani 21. századira...) így a tudományos témákhoz érteni nem menő sokak szemében, az áltudományos meg menő, mert az a lázadás, a szembeszegülés a hatalommal.

Ráadásul akiknek meglenne a tudásuk ahhoz, hogy szembeszálljanak a tévhitekkel, azoknak többnyire jobb dolguk is van, és nem azért öltek az életükből évtizedeket tudományos kutatásba, hogy utána a szakmunkásképzőben bukott Bélával vitatkozzanak a saját szakmájukról. (Ha megtennék, azzal ráadásul legitimálnák az áltudományukat, mert a média onnantól nem azt közölné, hogy "a professzorok nem mernek kiállni Béla elméletével szemben", hanem hogy XY professzor és Béla vitatkozik a sumér nyelvrokonság kérdéséről, és a professzor úgyis úgy lesz beállítva, mint aki hatalmi érdekből védi a gonosz Habsburgok meg utána a szovjetek által ránk erőltetett finnuor rokonságot.

A matematika démonizálása nagyon régi folyamat. Aki nem ért valamit, attól előbb utóbb felni fog és ha fél talál módszert, hogy ne féljen és egyszerűbb démont csinálni belőle mint kétszer átolvasni.

Vermes Miklós volt, aki elkezdte játékos módon versenyek útján újra megszerettetni a matematikát az emberekkel. Zseniális húzás volt a részéről, mert egyre több embert vonzott és mára egészen normalizálódott a helyzet.

Ám az élet kiszámíthatatlan. És erre rá tesz több lapáttal a politika. És bizonytalanság van az emberek szívében. Minek tanuljak? Apám is 3 doktori diplomával alig keres annyit, hogy 3 évente belföldön megengedhessünk egy nyaralást! Londonban és Bécsben lepedőket mosva többet keresek, mint egy mérnök itthon. Kimegyek, dolgozok 3 hónapot, aztán elvagyok. Emiatt kár tanulni. Jövőképem rég le van rombolva, én nem fogok se csajozni, se gyereket vallani, mert nincs értelme. Yolo és kész. Ehhez nem kell semmilyen tudomány. - mondja az egyik diákom. És valóban. Ezzel nem tudok vitatkozni. Ha neki ez működik, a szülők támogatják és világot is lát, boldog élete van. Es már saját bizniszt kezdett építeni úgy, hogy a gimit nem fejezte be.

Másik tanítványom 2 diplomás és meglepődött saját magán, hogy, amikor én tanítom, érti a matekot és nem csak érti, szereti is.

Én meg tanári fizu 3szorosát kapom egy kevésbé stresszes munkahelyen. Úgyhogy én is feladatam a matematikai oktatását. Aki akarja, YouTuberól megtanulja. Rengeteg előadás van fent.

Pl mert a tudomány rég lefeküdt a pénznek...

TV-ben orvosok magyarázzák, hogy a Zepter lámpa behatol a bőröd alá 4 centivel és hogyan gyógyít és még sorolhatnám.

A tudósok sem szentek. Olyan marhaságokat próbálnak beadni az embereknek, kihasználva tudásukat, amikre egy egyszerű 7köznapi ember is tudja, hogy lehetetlen pl ősrobbanás. Rengeteg csalás követtek el a multban tudósok pl majomkoponyákat foldoztak, hogy az evolúció réseit betömjék, fénysebesség többszörösét mérték, gravitációs hullámokat mértek hibásan vagy a gyorsulva táguló univerzumot is ilyen csínytevéssel hozták össze és még estig sorolhatnám....

A tudomány nehéz. Tanulni kell, gondolkodni, problémákat megoldani.

Az áltudományban csak hinni kell. Nem kell tudni annak az okát, hogy miért működik (vagy nem).

Első és második válaszoló elég jó választ adott, és szerintem már maguk a válaszaik is tükrözik, hogy a kérdésre nem adható egyetlen egyszerű válasz, hanem egy elég bonyolult jelenségről beszélünk, amit érdemes szociológiai szemszögből megközelíteni, mint társadalmi jelenséget.

Először is kezdeném azzal, hogy a transzcendens fogalma elég régóta részét képezi az emberi kultúráknak. Ebbe nyilván beletartoznak a különféle vallások, hitvilágok. Ebbe részletesebben nem mennék most bele. Még a középkori keresztény Európában is jellemzőek voltak a különféle népi hiedelmek, babonák, amiknek nem sok köze volt az egyház dogmatikus tanításának, hanem a folklórban gyökereztek.

És akkor itt jön egy másik fontos tényező, ami magyarázatul szolgál: az ember mindig is próbálta a világot megérteni, racionalizálni. Azt is mondhatnánk, hogy az emberi gondolkodás egyszerűen ilyen (vagy ha úgy tetszik, az emberi agy ilyenné fejlődött az evolúció során). Nyilván a dolgok rendszerezése nagyban megkönnyítette az emberiség életben maradását kezdetektől fogva. Már a korai kultúrák is próbáltak magyarázatokat találni különféle természeti jelenségekre, és ezek okát sokszor a természetfelettiben vélték felfedezni. Mivel az emberi tudás nagy része nem saját tapasztalatból származik, hanem a környezetünkből vesszük át és tanuljuk, ezért egyes világmagyarázatok széles körben elterjedtek, egész társadalmakat áthatottak. Most gondoljunk csak egy nagyon egyszerű dologba: mindenki tudja, hogy a Nap tulajdonképpen egy izzó gázgömb (nagyon leegyszerűsítve persze), de biztosak lehetünk benne, hogy ezt a többségünk nem vizsgálta meg saját módszerekkel. Szóval a tudást egymásnak adjuk át, és ez a fajta tudásátadás tette lehetővé tulajdonképpen először azt, hogy életben maradjunk (például elég volt egyszer kitapasztalni, hogy kell elejteni egy mamutot, a következő generációkkal már meg lehetett ezt taníttatni), másrészt pedig hogy a kultúrát generációkon át közvetítsük.

Azonban a 18-19 század folyamán végbe ment egy tudományos fejlődés, mely során a világról való ismereteink nagyon nagy mértékben bővültek. És a természeti jelenségekre korábban adott természetfeletti magyarázatokat tudományos magyarázatok váltottak fel. Ezt a szociológia úgy fogalmazza meg, hogy végbe ment a világ varázstalanodása. Itt nyilván valóan ez a varázstalanodás a gondolkodásmódban, emberek fejében történt. Azonban ma már sokan úgy vélik, hogy hiába minden tudományos fejlődés, az emberek transzcendenciára való igénye megmaradt. Éppen ezért a mai embert is jellemzi egyfajta babonaság. És nem véletlenül, hogy bár lehet szekularizációról is beszélni, de sok kutatás rámutat arra, hogy ez a jelenség elsősorban Európára jellemző, a világ többi részére nem. És ahogy az emberek a történelmi vallásoktól elfordulnak, úgy törnek előre újfajta vallások, vallásos mozgalmak, amik nagyon gyakran a keleti kultúrák világát idézik (bár nem kapcsolhatók hozzájuk), és így érthetővé válik, hogy miért van akkor igény a természetgyógyászokra, miért hisznek olyan sokan csakrákban, aurákban stb. A hiba nem első sorban a tudományban van, hanem az emberi gondolkodásban, mondhatni, hogy az emberek fejében. Bár szigorú értelemben véve nem lehet társadalmi jelenségeket hibának nevezni, egyszerűen vizsgálni kell és elfogadni őket.

Természetesen, amikor a különböző álhírek, konteók előkerülnek, akkor a már említett világmagyarázat is közre játszik. Én azt vettem észre, hogy ahogy a természetben megfigyelhető az energiaminimumra való törekvés, úgy sok ember gondolkodásában is. Mindig keresik a legegyszerűbb magyarázatokat a világra. Nyilván sokan nem is akarnak eljutni odáig, hogy megértsenek komplex dolgokat. Ez az egyszerűsítés szinte minden társadalomra nézve jellemző. Nem véletlenül születnek a különböző népekről sztereotípiák (pl hogy az olaszokat heves vérmérsékletűnek tartják). Nyilván valóan társadalmi jelenségekre vonatkozóan is megjelenik ez a fajta leegyszerűsítés. Ilyenkor elkezdenek világméretű összeesküvést vizionálni, ahol ők egy gonosz rendszer áldozatai lesznek. Ezek a nézetek igen hamar teret tudnak nyerni. Főleg az alacsony iskolai végzettségű emberek között, akik kevés rálátással rendelkeznek a világ dolgaira. Fontos kérdés szerintem a bizalom is. Hiszen minél kisebb a különféle intézményrendszerekbe vetett bizalom, annál inkább hajlamosak ilyen összeesküvés elméleteket elhinni. Persze nyilván, ha mondjuk akad egy-egy kormány (nem célzás), aki saját maga is szívesen gyárt konteókat, az sem segít túlzottan sokat. Persze nyilván könnyű belátni, hogy ha valakinek a világképében ott él egy gyilkos olajlobbi képe például, akkor az könnyen el fogja hinni, hogy tulajdonképpen már feltalálták az örökmozgót, csak az olajlobbi nem engedi szabadalmaztatni (míg egy kissé nagyobb ismeretekkel rendelkező személy már tudja, hogy ez baromság). Ezért is sikerül az olyan szélhámosoknak, mint Egely sok embert meggyőzni.

A következő fontos tényező a csoporthovatartozás. Az ember társas lény. Ez a szociológiában körülbelül annyira alapvető és megkérdezhetetlen jellegű állítás, mint pl a matematikában az, hogy két pozitív szám összege mindig pozitív. Ennek nyilván része a csoporthoz való tartozás vágya. Az emberek persze nem egy, hanem több csoporthoz is tartozhatnak, mindegyikhez más jellegű kötelék fűzi az egyént. Ezek a tudományos álhitek mindig csoportokban terjednek, csoportokat találnak meg. Mivel kívülről támadás éri ezeket a csoportokat, ezért ez a csoportkohéziót erősíti. Így a csoporttagokban felerősödik az összetartozás érzés. Ez pont olyan, mint a Lapos Földesek esetén. A többség támadja vagy kineveti őket, mert az elmélet egy baromság, de ezzel valójában a csoporton belüli köteléket erősíti, hiszen a csoporttagok úgy vélik, hogy egy különleges ismeret birtokában vannak, és ezért támadják őket (ezzel meg is van az összekötő erő a tagok között).

Az emberi társadalmak működése mindig is bonyolult volt, és nem egyszerűsíthető le.

Én összességében tehát a következőkkel magyaráznám a jelenséget:

1. A transzcendens világba vetett hitre való igény megmaradt a mai napig.

2. A hagyományos vallások visszaszorulásával a modern vallások kerültek előtérbe, amik erősen építenek a spiritualitásra.

3. Egyes társadalmi csoportokban alacsony a társadalmi intézményekbe vetett bizalom.

4. Az emberek törekednek minél egyszerűbb világmagyarázatokra, és sokan nem fogadják el a tudomány adta komplex magyarázatokat.

5. A modern média segítségével bármilyen elmélet hamar széles körben elterjedhet.

6. Az emberek nem empirikus úton szerzik tudásuk nagy részét, hanem a társadalomból, így nincsenek saját tapasztalataik.

7. Az így szerzett tudást sok esetben nem ellenőrzik vissza, mivel erre nincs igény.

8. Úgy érezhetik, hogy részesei lehetnek egy olyan csoportnak, ami "tudja az igazságot", és ez erősíti a "valahova tartozás" érzését.

9. Mivel ezen csoportok nézeteit a tudományos világ (teljesen jogosan) támadja, ezért mivel a társadalmi intézményekbe vetett bizalom amúgy is alacsony, így a csoport kohéziója nő.

Persze lehetne még sok mindent idehozni. De én úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül komplex jelenség, amire nem adható egyszerű magyarázat.