Mi a baj a Globális Felmelegedéssel?

> Mi a baj ezzel?

Leginkább a sebessége. Nem mindegy, hogy egy 2℃-os változás százezer év alatt zajlik le, és van elég idő, hogy az élőlények alkalmazkodjanak a megváltozott viszonyokhoz, vagy 200 év alatt zajlik le, ahol nincs elég idő.

Másrészt lehet, hogy egy ezer év alatt megtörténő 5℃-os globális átlaghőmérséklet emelkedést az élőlények túlnyomó többsége túléli. De mi emberek nem fogjuk túlélni, vagy legalábbis nem akkora létszámban, mint ahányan ma élünk a Földön.

A cikket nem olvastam végig, csak belelapoztam, de azért ott is azt írják, hogy az ilyen klímaváltozások tömeges halálozáshoz, népvándorlásokhoz, háborúkhoz vezetett. Lehet, hogy 5000 éve a Szahara lakhatóbb volt, de nyugtathattad az ott szomjan vagy éhen halni készülő embereket, hogy nincs probléma, ez csak egy természetes változás…

Megemelkedik a tengerszint néhány méterrel? Lehet az élővilágra ez úgy önmagában nem okoz borzalmas változásokat, csak ugye az ember előszeretettel építkezett partokra, egy csomó nagyvárost öntene el a víz. Ez nekünk, embereknek nem mindegy.

> És mi köze ennek a természetes folyamatnak az emberi tevékenységhez?

A kérdés jó. Vannak természetes folyamatok és vannak az emberi tevékenységből fakadó folyamatok. Hogy egy-egy változásnak mennyiben természetes és mennyiben emberi tevékenységből fakadó részei vannak, azt nem is annyira könnyű eldönteni. Amit tudunk vizsgálni, hogy bizonyos változások hogyan zajlódtak le az iparosodás előtt. Erre azért lehet következtetni különböző mérésekből. És azt látjuk, hogy ami most történik, az nagyon más jelleget mutat, mint ami régebben történt.

Az biztos, hogy az emberi tevékenység hatással van a klímára. Az biztos, hogy pl. a CO₂ üvegházhatású gáz, és amilyen mennyiségben növeljük a légkör CO₂ tartalmát, az már hatással van a globális átlaghőmérsékletre is. Most lehet, hogy van természetes folyamat is a klímaváltozásban, de az sem mindegy, hogy erre még ráteszünk-e egy lapáttal. Pl. lehet, hogy valakinek ízületi gyulladás miatt fáj a térde. Nem mindegy, hogy csak ennyi történik, vagy még közben azért bele is rúgsz négyet…

A mostani bő vízhozamú esők is a globális klímaváltozásnak köszönhetők és ez meglehet, hogy gyors ütemben még fokozódik.

A városaink, falvaink nincsenek felkészülve ilyen gyors és nagy változásokra, a vízelvezetés a régi tapasztalatokra épül és talán az árkokat lehet mélyebbre ásni, de a városok kanálisait már nehezebb és ez sem elég, a szélviharok is nagyobbak, másképpen kellene építkezni is.

Amik most vannak, csak az első jelek, lehet, hogy azokat a helyeket, ahol a lezúduló víz végighömpölyög, jobban meg kell erősíteni, vagy ki kell vonni a lakhatási zónából, mert ahol egyszer sárlavina előfordult, ott máskor is lehet.

Csekély felmelegedés is okozhat extrém időjárásváltozást, amivel csak akkor lehetséges a normális felkészülés, ha van elegendő idő rá, a gyorsaság az, ami katasztrófákat okoz, illetve súlyosbítja a helyzetet.

Minden bizonnyal előbb utóbb módosítani kell az építőipari szabványokat, az ingatlanok helyzetét és figyelembe kell venni az időjárás szokásosnál gyorsabb változását.

Ha természetes módon lassabban történne a felmelegedés, akkor nemzedékek telnének el komolyabb változás alatt, ezalatt a házak, a lakóövezetek megújulnának maguktól is és mindig az aktuális időjárásnak megfelelően lenne kialakítva az új környezet, de ilyen gyors ütemű változás már katasztrófákat okozhat, nem tudjuk pontosan mit hoz a közeljövő és a meglevő szokásainkat, házainkat sem könnyű átalakítani azonnal.

> Én optimista vagyok.

Az jó.

> Az emberek alkalmazkodni fognak

Nehéz alkalmazkodni egy 2 méteres tengerszint emelkedéshez. Velence pl. évek óta építi a gátrendszerét, de már most látszik, hogy lehet, hogy ez sem lesz elég.

> egyre terjed a zöld energia

Terjed? Ez egy nagyon összetett téma. A fő probléma, hogy elektromos áramot nem tudunk nagy mennyiségben tárolni. Kvázi amit megtermelünk, azonnal el is fogyasztjuk, el kell fogyasztanunk. Még a legnagyobb energiát víztározókkal lehet elérni. (Mikor nincs szükség annyi áramra, amit termelünk, a felesleget arra fordítjuk, hogy felpumpáljunk magasabb tárolóba vizet, mikor meg hiány van, leengedjük és vízerőművet hajtunk meg vele. Csak nyilván ha a Pilisbe akarnának egy ilyet készíteni, tüntetnének a környezetvédők.)

Szóval oké, építünk egy rakás szélerőművet, naperőművet. A probléma, hogy ha süt a nap és fúj a szél, akkor ezek azért elég sok elektromos áramot termelnek, a maradékot kell valahogy máshogy megtermelni. Pl. atomerőműben. De ha jön az éjszaka és leáll a szél, akkor gond van, mert valami mással kell a kiesett energiát pótolni. Egy atomerőmű termelését nem lehet csak úgy egyik óráról a másikra átállítani, ilyenkor szoktak működésbe lépni gyorsan indítható és leállítható erőművek, amik általában hőerőművek, amik viszont okádják a CO₂-ot. Németország pl. néha így is bajban van, mert annyi megújuló energiát termelnek, hogy néha felesleg van. Ha ezt nem használják fel, túlterhelik a hálózatot. Ilyenkor exportálják – akár ide Magyarországra is – az elektromos áramot. De néha annyira problémás a helyzet, hogy nem hogy olcsón tudunk tőlük elektromos áramot venni, de egyenesen ők fizetnek azért, hogy legyünk kedvesek elhasználni.

Persze minél nagyobb egy rendszer, annál jobban eloszlanak ezek a különbségek. De a megújuló energiaforrások aránya növelésének közvetett módon van egy fordított hatása, több energiát kell – jobb híján – nem megújuló energiaforrásból előállítani.

Szóval a probléma egy laikus számára egyszerű, de ahogy belemegyünk a technikai részletekbe, már korántsem az, elég sok probléma van ezzel a megújuló energiával, egyelőre a technológiánk nem teszi lehetővé, hogy az elektromos áram jelentős részét megújuló energiából fedezzük.

Meg nem csak elektromos áram van. Autóknál vannak elektromos autók. Ja, csak az sem annyira zöld, ha a hozzá szükséges áramot szénerőműben termelik meg. Elektromos repülőről, elektromos teherszállító hajóról ne is beszéljünk. Aztán van egy raklap másik probléma, pl. az állattenyésztés során keletkező üvegházhatású gázok…

> a kivágott fákat vissza ültetik

Egy városban lehet. Sőt Magyarországon is van törekvés, hogy növeljük az erdőterületek nagyságát. De globálisan nézve már nem olyan rózsás a helyzet. Lehet, hogy Magyarországon az erődterület nagyságát sikerül 20-ról 25%-ra növelni, de mit számít, ha az amazóniai őserdőknél évente majdnem egy teljes Magyarországnyi erdőterület semmisül meg, és az ütem nem hogy lassulna, még gyorsul is.

> tudatosabbak a vásárlók

Lehet, de a környezetszennyezéshez, meg az klímaváltozáshoz csak közvetve járulnak hozzá. Meg sokszor ez a tudatosság is talmi. Mert oké, a műanyag zacskó helyett használjunk papírzacskót, mert az újrafelhasználható, lebomlik, természetbarátabb. De hogy ehhez mennyi extra fát kell kivágni, azt már kevesebben gondolják át, ha a globlális képet nézzük, akkor bár ez környezetbarátabb, de nem annyira, mint ahogy egy átlagember gondolja. Itt is vannak problémák, csak más jellegűek.

> árvíz ellen építenek majd gátakat

Már ha lépést lehet tartani az árvizek nagyságával. Meg itt bejönnek gazdasági tényezők is. A gátépítés nem annyira hoz hosszútávon hasznot, mintha másra fordítanánk a költségvetés bevételét. A mindenkori kormányzat csak akkor fog gátat építeni, ha nagyon muszáj. Leginkább akkor jönnek ezek az elhatározások, mikor már késő, mikor már elöntött az árvíz néhány települést. Akkor aztán utólag elkezdenek gátat építeni. Persze mikor már elterelődik a figyelem, jönnek a késések, a félbemaradt projektek, a kompromisszumok, hogy nem is akkora gátat építünk, hanem kisebbet stb…

> Az egyedüli vesztesei ennek talán a harmadik világbeli országok lehetnek

Akik meg még mielőtt éhen-szomjan halnának, vagy lakhatatlan, élhetetlen lenne az élőhelyük, elindulnak inkább más irányba. Pl. Európába. Na már most ha Európa határán bekopog pár százmillió ázsiai, akkor jobb esetben befogadnánk őket, csak akkor itt sem lenne se elég víz, se elég élelem, a luxustermékekről – autó, mosógép – meg nyugodtan le lehet mondani. És ez a jobbik forgatókönyv, a másik meg egy háborús helyzet lenne, amiben soha nem látott mennyiségű ember halna meg.

Valaki mondta, és lehet igaza van, hogy ha a Földön elfogyna a kőolaj, akkor az utolsó liter benzint biztos, hogy nem napelem gyártásra fogjuk használni, az az utolsó liter benzin egy tankba fog kerülni…

~ ~ ~

Talán a kiút még a fúziós erőművekben lehet. Ezekkel lehetne annyi energiát termelni mindenféle környezetszennyezés nélkül, amit akár a légkör CO₂ mentesítésére is lehet fordítani, illetve akár olajgyártásra is lehetne használni. Csak nem tudom nem késünk-e el ezzel. Tartok tőle, hogy igen. Ha most rendelkezésre állna kvázi korlátlan mennyiségű energia, azzal is csak akkor tudnánk megállítani a jelenlegi folyamatokat, ha a komplett gazdasági rendszerünket rúgjuk fel. Az meg nem fog menni békés úton, az is biztos, és megint rengeteg ember inná meg a levél, és rengeteg ember halna bele.

A fenti jó válaszokat kiegészíthetjük még a következővel.

A felmelegedés a kisebb gond. Csakhogy a föld felszíne erősen heterogén, ezért a kicsit erősebb napsugárzás még nagyobb eltéréseket okoz az egyes területek hőmérsékletében, ami széljárások méretét és erősségét változtatja meg, az megváltoztatja az esőzések szokott területi eloszlását, az meg akár tengeráramlatok változását idézi elő. Annak meg a következményei beláthatatlanok.

Gondold el mit jelent, ha nincs Golf áramlat, más a Humboldt áramlat, hatalmas erdőségek kiszáradnak, művelt területek elsivatagosodnak, lakott vidékeket hatalmas erdőségek borítanak el. Az állat akár átvándorol. Komplett technológiák átköltöztetése kicsit nehezebb. A mostani migráció is miféle reakciókat vált ki, mit fog egy tízszer, százszor ekkora?

"Németország pl. néha így is bajban van, mert annyi megújuló energiát termelnek, hogy néha felesleg van."

Ez az egészhez képest igazán pici technikai probléma, hogy ha nem kell, akkor nem nyomatja bele a hálózatba. Csak az átvételi garanciával kell valamit tenni, mondjuk vagy átalányt fizetnek a generátor tulajdonosának ezalatt, vagy közlik vele, hogy ez az újabb áldozat kell az állampolgártól, és Heinrich kihúzza magát, majd tiszteleg és átírja az üzleti tervet. Nyilván kényelmesebb nekik e pillanatban az európai szomszédok hálózatát rángatni.

Hát az ideivel az volt a baj hogy már az augusztusi Lőrinc belepisált a dinnyébe, és nem a szeptemberi tette meg ugyanezt.

Hamarabb érett be, leszedték, kinn volt a friss dinnye az út széli árusnál egy hetet a 33 fokos kánikulában, és sütötte a nap, mert az árnyékolás rosszul volt megoldva. És mikor megvettem egy hét múlva, már ehetetlen, taplós, apadt volt.

Ugyanezt a dinnyét gyerekkoromban még 3 hét múlva is érdemes volt megvenni.

[Elnézést, hogy a tudományok rovatban nem magasröptű elméleti értekezést adtam, hanem egy hevenyészett gyakorlati példát!]