Lehet aranyból higanyt csinálni?

Lehet.

Semennyire.

Még fordítva se éri meg.

Szerintem alapból fordítva akarta kérdezni. Gondolom elég közismert, hogy az arany a drágább fém.

Amúgy tényleg lehet. Pár atomnyit részecskegyorsítóban, speciális atomreaktorban stb., grammonként sokmilliárd dollárnyi költséggel évek alatt.

Míg bányászattal évi 3000 tonna nyerhető ki, míg atomátalakítással szerintem egy kiló sem.

Egyébként a reaktorban történő átalakításra nem a higany, hanem a tallium az ideális alapanyag, ezzel is százszoros a költsége a bányászati előállításhoz képest.

Egyre inkább kezd ritka fémek kinyerésére előtérbe kerülni az "agrobányászat".

Bizonyos növényfajták nagyon jó hatásfokkal nyernek ki és halmoznak fel ritkaföldfémeket, színes- és nehézfémeket magukban.

Van olyan faj, amivel pl. nikkel kitermelésére a 20 tonna/hektár is elérhető!

Igen, simán azért, mert az elemek átalakítása simán a technológia miatt rettenetesen költséges és nehézkes, iránytól szinte független.

Csak szinte, mert azért vannak olyan anyag-átalakítás párok, amelyek viszonylag könnyebben hajthatóak végre. Konkrétan olyanok is, amelyek kifejezetten pozitív energiamérleggel, így energiát termelve.

Lásd atomerőmű.

"Az a filozófia vezetett erre a kérdésre, hogy ha higanyból csinálni aranyat nagyon veszteséges, akkor fordítva meg nagyon nyereséges lesz."

Aki a miérteket nem válaszolja meg, gyakran filozofál vakvágányra. Csak fel kellett volna tenni a kérdést, hogy MIÉRT akarnak oly sokan higanyból aranyat gyártani? Hát azért, mert az arany jóval drágább fém. De nem éri meg gyártani higanyból, mert a technológia olyan drága, hogy bányászni az aranyat jóval olcsóbb mint higanyból előállítani.

Namost aki mindezeket tudja, az mi a faxnak akarna a drágább aranyból olcsó higanyt előállítani???

A téves tipp abból származik, hogy a kérdező úgy gondolta, minden folyamat energiaigénye (és méghozzá komplexitásában értve, nem csupán magára az anyagátalakulás mérlegére) lineáris a folyamattal, vagyis visszafordítva mindennek fordul az előjele.

Sajnos nem.

Illetve, tulajdonképpen magára az arany-higany átalakulásra még hellyel-közzel igaz az energiamérleg, de az átalakulást létrehozó folyamatok lánca az egyenkénti hatásfok-veszteséggel oda-vissza hazavágja a képletet.

Mintha egy tíztonnás kőkockát szeretnél fel- vagy lefelé tolni egy 5%-os bitumen emelkedőn. Akár fel, akár le, q nehéz, a lejtő miatti különbség olyan kicsi arányaiban a többi energiaigényes részhez, hogy elvész a különbözet.

"A téves tipp abból származik, hogy a kérdező úgy gondolta, minden folyamat energiaigénye (és méghozzá komplexitásában értve, nem csupán magára az anyagátalakulás mérlegére) lineáris a folyamattal, vagyis visszafordítva mindennek fordul az előjele."

Hát, igen. Az a baj, (vagy szerencse - nézőpont kérdése), hogy én még békebeli vegyész kiképzést kaptam. A spontán lejátszódó folyamatokhoz pedig rendesen kiveséztük a Gibbs-féle szabadenergiát (ami az entrópia tagot is tartalmazza). Ez az egyáltalán nem tudatosan, hanem a háttérben láthatatlan módon állandóan dolgozó szűrő pedig állandóan fut a fő-szoftverem alatt, és hozza az ítéletet, hogy valami spontán végbemegy, vagy sem. Az évtizedek alatt ez jól kialakult bennem. És fel sem merül a vén szamárban (bennem), hogy másnál ez nem feltétlenül így működik.

A folyamatok irreverzibilitása meg amúgy is egy külön téma.

De szép is lenne, hogy ha a keverőcsapba beengedem a hidegvizet, meg a meleget, és kijön a langyos. Ha ez megfordítható lenne! Beeresztem a hideg vizet a fordított-keverőcsapba, és forró víz az egyik oldalon, a másikon meg jégkocka. Energia befektetés és Maxwell-démon nélkül :-) Csak úgy spontán...