Hogy van tolóerő (az űrhajó elmozduljon pályájáról) az űrben ha ott légüres tér és súlytalanság van?

A gázok nagy kiáramlásából lesz lendülete az űrhajónak.

A rakéta a sugárhajtás elvén, az égési gázok kilövellésével a mozgatásához szükséges tolóerőt a környezettől függetlenül állítja elő. Meghajtása az égési gázok gyorsulásával jön létre (lásd Newton harmadik törvényét).

Newton III.törvénye.

(Hatás-ellenhatás) Gáz ki"erre"..űrhajó ellenkezőleg "arra"

Lehet próbálkozni propellerrel is..:D))csak...

nem fog menni.

Egyszerúsitve, hogy értsd: ugrasz a csónakból vízbe.

Te előre a vízbe, csónak ugyanakkor hátra...

Úrhajónál: Te vagy a kiáramló gáztömeg, a csónak meg az űrhajó/vagy űrcsónak?/.

Vagy - előzőt kiegészítve - ha magadat akarod "meghajtani" :) akkor fogsz egy medincinlabdát, ráálsz vele egy gördeszkára és jó erősen eldobod. Ettől baromi nagyot fogsz esni, ha amúgy nem tudsz gördeszkázni :), de ha tudsz, akkor el fogsz kezdeni gurulni. (Itt a labda a kiáramló gáz)

De ha hordozó rakétát is akarsz magadnak, akkor megkéred egy haverodat hogy álljon veled a gördeszkára (így már kb tuti, hogy baromi nagyot estek, de tegyük fel, hogy nem.)

Ekkor ő fogja dobálni a medicinlabdákat (többlépcsős hordozórakéta)... minél többet dob el annál gyorsabbak vagytok, végül ő maga is leugrik és te már száguldhatsz is a "végtelenbe és tovább"...

...szerintem nagyon szemléletes kísérlet most jutott eszembe... kár hogy nem mentem fizika-tesi tanárnak. :D

Mi csináltunk egyszerű rakétát középiskolában: flakon (ezek a PET palackok ISZONYAT erősek) kupakjába szelep, 3/4-ig megtöltöd vízzel, maradék levegőt besűríted valami biciklipumpával, hogy legyen bent néhány atmoszféra nyomás, aztán beállítod kilövési helyzetbe és kinyitod a szelepet. A kiáramló víz löki előre a flakont. Érdemes rá valami stabilizátort szerelni, hogy szebben repüljön. Ott sem játszik szerepet a környező levegő.

Vagy. Még kicsi voltam, és rászereltem egy CO2 patront egy nagyobb matchboxra, szög-kalapács kiütöttem a patron fedőizéjét, és a matchbox szépen elindult előre :D Az is rakétahajtás.

Basszus, nem értitek a kérdést.

Tolóereje akkor lenne az űrhajónak, ha a meghajtás közben úgymond "megtámaszkodhatna" valamiben, vagyis lenne magát valamitől eltolnia.

Ez nincs az űrben, mivel ott egy nagy semmi van. Nem tudja magát mitől eltolni, mint pl. a levegőben történik, mivel ott vannak légnemű anyagok, azoktól lehet eltolni magad.

A kérdés engem is foglalkoztat.

A kérdező nem ezt kérdezte, hanem hogy hogyan mozdul el a pályájáról, az, hogy milyen szavakat használ, csak azt bizonyítja, hogy nem ért hozzá (ami nem baj!).

Mellesleg a tolóerő definíciójában nincs benne, hogy támaszkodnia kéne bármire is. Tolóereje a rakétának is van, és ahhoz nem kell levegő. Vagy a rakétahajtómű működését nem érted?

10:23: "Nem tudja magát mitől eltolni, mint pl. a levegőben történik, mivel ott vannak légnemű anyagok, azoktól lehet eltolni magad."

A rakétából kiáramló gáz nem anyag?

A rakéta nem a levegőn tolja magát, ez tévedés. Nem úgy megy, mint ahogy az ember sétál a földön, hogy tolja maga mögött a levegőt, a levegő meg "visszatol".

A rakétát a belőle kiáramló gázok ellenhatása mozdítja előre. Mint már mondták előttem, Newton 3. törvényét kell itt használni. Ha veszel két kis rugóval összekötött testet, és egymásnak nyomod, akkor a két test ellentétes irányba fog kirepülni. Most az egyik testet hívhatod rakétának, a másikat a kiáramló gáznak, a megfeszített rugót meg a égéstérben uralkodó túlnyomásnak.

Ha mikroszkopikusan akarod szemlélni, akkor a rakétát képzeld el úgy, mint egy üreges dobozt, amiben gáz van. Körülötte nincs gáz. A gáz részecskéi összevissza röpködnek az üregben, és nekiütköznek a doboz falának, amiről visszapattannak, de ezzel együtt ugye meglökik a doboz falát. Na most kis idő alatt is nagyon sok ilyen ütközés zajlik, és a dobozt elvileg összevissza lökdösnék, de a különböző irányú ütközések kioltják egymást. Ezt érzékeljük mi a gáz nyomásának.

Ha most eltávolítod az üreg egyik falát, akkor a vele ellentétes oldalon zajló ütközéseket nem fogják kioltani az átellenes oldalon lévő ütközések, hiszen ott a gáz nem ütközik semmibe, hanem kiáramlik a fal helyén. Emiatt csak ez egyik irányba lép fel erő (ugye a nyomás az egységnyi felületre eső erő), és ez elmozdítja a dobozt.