Lehet a volfrám-karbidot ballisztikai páncélként használni?

A páncélzatnak nem keménynek inkább energia elnyelőnek (vagy épp diszpergálónak mint a reaktív páncélok) kell lennie. Egy nagyon kemény, rideg anyag töréséhez lényegesen kevesebb energia kell mint egy szívós, rugalmas anyaghoz. Ezért a volfram karbidot nem tartom jó alapanyagnak a páncélzat céljára. Igazából a kompozit páncélok és azok olyan nem-newtoni folyadékokként (reopektikus) viselkedő energia elnyelő elemeire gondolok mint a jövő anyagaira mint pl a keményítő (ez nem túl jó példa, mert a nyírás növelésével, amint a struktúra felbomlik megadja magát). Ami kis sebességű nyírás hatására folyadékként nagy sebességű nyírás esetén szilárd anyagként viselkedik és a nyírás további növekedésével a viszkozitása növekszik. Ez azért jó, mert a folyadék belső struktúrája az igénybevétel után újrarendeződik, így újabb igénybevétel esetén is hatékony.

itt utalást láthatsz egy reopektikus, mágneses úton újrarendeződő struktúrájú folyadékot tartalmazó páncélzatról.

[link]

a linken belül ez a keresendő cikk címe:

"CONSIDERATIONS REGARDING THE NEXT GENERATION OF BALLISTIC PROTECTIVE EQUIPMENT SUCH AS “LIQUID BODY ARMOR”"

A másik gond a wolfram karbiddal a súlya és az ára. Akkor már inkább az olcsóbb szilicium karbid és a titán fém (ami nem olcsó de olcsóbb és feldolgozhatóbb a wolframnál) kompozit. ugyanebben a cikkben a linkben erre is találtam cikket:

erre a címre keress rá benne:

"

Developments in the processing of titanium alloy metal matrix composites"

Használják a seregben a wolfram-karbidot, de nem páncélnak, hanem pont ellenkezőleg, páncéltörő lövedéknek. Ez egy elég érdekes és egyedi megoldás. Minden puskánál a meglévő lőszerekhez-kaliberhez terveznek fegyvert, itt pont fordítva volt, először terveztek egy brutál semmire sem hasonlító lőszert ami egy leváló köpenyes lövedék, benne egy wolfram-karbid nyíllal, és hozzá terveztek egy puskát ami kilövi.

[link]