Flexel bármilyen fémet át lehet vágni?

A "flexel" azt jelenti, hogy éppen most vág vele.

És persze saját magánál puhább fémet tud átvágni

"És persze saját magánál puhább fémet tud átvágni"

Na ez azért így nem igaz, abrazív módon puhábbal is lehet keményebbet vágni, csak a szerszámkopás akkor több, mint a leválasztás.

A vágókorong keménysége nem is nagyon mondható meg ilyen egyszerűen, mert a benne lévő szemcsék, az abrazív anyag keményebb gyakorlatilag minden fémnél (pl. korund mint tipikus szemcseanyag), de maga a korong a kötőanyagával már összességében NEM keményebb.

Szóval, azért vannak olyan fémek, amelyeket nyögvenyelősen, a korongot felzabálva lehet ugyan vágni, de nem érdemes, mert gazdaságtalan mennyiségű vágószerszámot esznek meg. Persze van gyémántszemcsés vágókorong, ami nem ismert ellenfelet, csak kérdés, hogy érdemes-e.

Meg a túl puha képlékeny fémek eltömik a korongot, ezért nem vághatóak normálisan.

Amúgy a falusi szlengben "flex" sarokcsiszoló néven fut, fő funkciója nem a vágás, persze kisebb dolgokra jó lehet.

A daraboló már erre van, csak ezt az átlagember "nagyflex" néven csúfolja.

Gyula!

a flexSZel vágásnak!

Ugyanez (egy szó).

Általánosságban azt lehet elmondani, hogy az átlagos műhelymunkák során, ill. a ház körüli teendőknél flexszel kb. mindent el lehet vágni.

A korlát alapvetően két dologra vezethető vissza:

1. Speciális anyagösszetétel. A kereskedelmi forgalomban különböző vágókorongok kaphatók, a vágandó anyagnak megfelelően. Pl. más-más koronggal illik vágni egy acélanyagot, mint egy alumíniumot.

Az sem mindegy, hogy az anyag tömör, vagy üreges (pl. zártszelvény). Vannak univerzális ún. öntisztuló korongok is, főleg nagyflexhez, amivel tömör anyag is nagy biztonsággal és pontossággal vágható.

2. Geometriai méretek. Egy 100 x 100-as zártszelvényt, vagy egy 200-as I gerendát kéziflexszel már elég munkás dolog elvágni. (de nem lehetetlen, a pontosság rovására).

Vagy pl. egy 200-as köracélt alígha célszerű flexszel vágni.

Erre a célra ipari szalagfűrészek szolgállnak. Régebben pedig forgattyús mechanizmus által működtetett keretes fűrészgépeket használtak.

Csak így biztosíthatú ugyanis pl. a merőlegesség. Bár az is igaz, hogy a darabolás művelete csak nagyolás, így ha előírt helyzettűrés kívánatos, akkor további forgácsolási eljárás szükséges, pl. marás, amiáltal biztosítható a merőlegesség, és a jó felületi minőség.

"Rengetegen hívják a mai napig az összes létező láncfűrészt csak simán Stihl-fűrésznek.) "

Fúrógép = Hilti