Mondhatjuk azt, hogy ezek a tantárgyak, területek egymásra épülnek?

Igazából ebben a formában a biológiától is elég nagy az ugrás a földrajzig. A földrajzba keményen belejátszik mindenféle közvetítés nélkül a (nem atom)fizika, geológia-vonalon a kémia. A kémiából pedig a biológiának sem csak a DNS-molekulák leírására van szüksége, hanem ennél kevésbé komplex (főként) szerves vegyületekére is, léteznek viszont olyan, a DNS-nél komplexebb szerves vegyületek, amelyeknek a biológiához édeskevés közük van, azon kívül, hogy lehet élettani hatásuk (de melyik vegyületnek nem?).

A kvantumfizika meg trükkös dolog. Bizonyos jelenségek leírásánál inkább konkurense az asztrofizikának, pl., mint végső alapja.

Én inkább azt mondanám, hogy nem tudnak egymás nélkül létezni. Biológus vagyok, így:

- A DNS-nek pl van rugalmassági modulusa, ami a bázispároktól függően hol nagyobb, hol kisebb. Ez egyben fizikai és kémia is.

- A rugalmassági modulustól is függ az, hogy a DNS-nek milyen alakja van (A, B vagy Z-forma), viszont ez befolyásolja az élőlény adaptációs szokásait is. Fizika + biológia

- Akár mikroklímáról is beszélhetünk, de itt is eltérő élőlények alakulnak ki a környezeti viszonyok miatt. Befolyásolja a hőmérséklet, időjárás, klíma, domborzat stb. Ahogy mi, emberek is hatással vagyunk a Földre (nem is kicsit), megváltoztatjuk azt.

Egyébként a biosz valahol tömény kémia... Növények és a vegyületeik. Hogyan hasznosítják a CAM-növények a CO2-t? Milyen vegyületeken át?

A fizikusok magukénak mondják a turgornyomást, a matematikusok a toboz szabályos csavarodásait, én meg biológusként az egészet a biológiának mondanám.