Hogyan oszik meg a viznyomás?

ez a szivattyú Q-H diagrammjából és a csővezetékek jelleggörbéjéből (hossz, belső érdesség, keresztmetszetek) határozható meg.

alapvetően fel kell venni a szivattyú és a rajta lévő hálózat Q-H (redukált) karakterisztikáját. ebből adódik a szivattyú és a hálózat munkapontja. és ebből a H - Q értékpárból lehet visszaszámolni a tényleges térfogatáramokat.

(igazából azt kell ehez megérteni, hogy a szórófejekből távozó víz mennyisége nyomásfüggő, és a nyomásesés a csöveken áramlási sebesség függő.

Éppenezért a gyakorlatban úgy szokás eljárni, hogy vastag csővezetékről , ahol az áramlási sebesség kicsi (mert nagy a keresztmetszet) kell táplálni a szórófejeket, és a szórófejeket helyben kell alkalmas fúvókával folytani. Előre ezt kiszámolni maximum erre készített tervezőprogrammal lehet, de a gyakorlat mindenképp flülírja a számításokat a cső kanyarjai miatt, ami mindíg úgy sikerül, ahogy.

röviden:

Ha a keresztmetszet nagy (és a 32es cső nagynak számít a szokásos fúvókákhoz képest, 3-4 fúvókát elbír, ha a cső nem túl hosszú.

Fontos, hogy ez a 2.5 bar nulla áramlásnál van gondolom (a víz nyomása a csőben) de ez lényegesen lecökken, ha áramlik a víz (áramlási sebesség függő nyomáscsökkenés, szelepek, kanyarok, szűkületek, vízóra stb) és így elképzelhető hogy nyomásfokozó szivattyúra lesz szükséged.