Ha van egy végtelen nagy síkság, akkor bármilyen magasra megyünk fel, a síkság pont a horizont felét takarja el?

@EagleHUN: No igen, én absztraktabb módon, pusztán geometriai kérdésként közelítettem meg a felvetést – 100%-ig átlátszó légkör, stb… –, ha a légkör átlátszatlanságát is beleszámoljuk, akkor kicsit más a helyzet. Viszont itt a véges látótávolság azért van, mert bizonyos távolságot a légkör takarja el, tehát nem is látsz éles horizontot. Kb. mint mikor ködös időben néznél végig egy síkságon.

Való igaz, hogy a szem felbontóképessége is beleszólhat a dologba, bár 100%-ig átlátszó légkör esetén a különbség minimális lenne. De ha a szem receptorainak működését is hozzávesszük, még az is számít, hogy este van és a talaj világosabb, mint a légkör, vagy nappal van és az ég világosabb, mint a talaj, mert a receptorok szempontjából ez sem lényegtelen.

Mondjuk ha más valós fizikai tényezőket is hozzáveszünk, akkor más problémák is felmerülnének. Ha a sík lefele végtelen, akkor ha jól gondolom végig, a gravitációs gyorsulás is végtelen lesz. Ha sík véges vastagságú, akkor is igaz, hogy a gravitációs gyorsulás nem függ a magasságtól, így nincs szökési sebesség. Ugye ha a sík egyenlő vastagságú és homogén, akkor a vízszintes irányú gravitációs erők eredője nulla. Ha a síkot nem homogén anyag veszi körül, a szökési sebesség hiánya miatt előbb-utóbb minden a síkba fog csapódni. Ott vastagságváltozást okoz, a vízszintes irányú gravitációs erő egy adott pontban már nem lesz nulla, így előbb-utóbb egy ilyen végtelen sík ugyanúgy különböző nagyságú gömbök sorára fog szétszabdalódni.