Gépészet! Átmenti illesztés mikor indokolt?

"a 0-t a 0-val nem lehet összerakni"

Kézzel nem, de van, amikor hőkezelés közben préselik össze az alkatrészeket. (Gondolj a szoros illesztésre, amikor a csap csak nagyobb lehet a lyuknál.)

Gépészetben általában kerüljük, hogy a tűrésbeni szórás alapján az illesztés lehet kotyogós meg átfedő is. Éppen, mert ez a szériajellegű szerelést lehetetlenné tenné, vagy legalábbis válogatást igényelne (régen a Lada gyárban a hengerfurat és dugattyú illesztésénél ez mindennapos volt, de mai világban nonszensz, értelmetlenné is tenné az egész IT-rendszert.

Szóval, az átmeneti illesztés elvben létezik, olyan helyeken használható is lehet, ahol az illesztendő alkatrészek nem fognak elforogni egymásban, más módon vannak elforgás ellen biztosítva, illetve mindegy, hogy szerelésnél kotyogósan beejtik, vagy odakínálnak egyet a nagykalapáccsal, automata préssel stb.

Sorozatgyártásoknál azért ez általánosságban kerülendő tűrésosztály.

Amúgy a H/h illesztés általában tényleg nem használatos, de az nem igaz, hogy egyáltalán nem.

Ez sem jelent "nullás" illeszkedést, hiszen a furat és a csap tűrésmezeje közt átfedés ilyenkor nincs és egy illesztett alkatrészt a két tűréshatár KÖZÉ kell gyártani, ami mindenképpen illesztési rést jelent, csak valami nulla és illesztési tűrés felső határok köztit.

Ahol baromi pontos központosítás szükséges, ott azért használják.

Tény, hogy nem mindennapos.

"Amúgy a H/h illesztés általában tényleg nem használatos, de az nem igaz, hogy egyáltalán nem."

Általában tényleg nem, csak minden olyan esetben, ahol az elfordulást és pozíciót valami más módon szokás szokás biztosítani, meg egyébként biztonsággal, roncsolás mentesen szét akarják szedni. a teljesség igénye nélkül pl.:

Tengely vs.

-fogaskerék

-lánckerék

-bordáskerék

-szíjtárcsa

-Y-csapágy

-tengelycsatlakozó

-hajtómű