Két, más anyagú cső illesztésekor figyelembe kell venni a hőtágulást?

Igen, van... Megnézed a két anyag hőtágulási együtthatóját, majd a megfelelő hőtágulási képlettel kiszámolod, hogy melyik mennyire tágul:

[link]

Neked a felületi hőtágulásra van szükséged: A_k=A_0*(1+2*Ł*delta(T)). Mivel azt írtad, hogy szobahőmérsékleten mértétek, ami úgy 20°C, és 400°C-on lesz használva, ezért delta(T)=400-20=380°C.

Meglepődnék, ha ezzel nem találkoztál volna tanulmányaid során.

Amint látom, két azonos belső átmérő találkozik valamilyen formában.

Érdeklődnék, mi a jelentősége itt az eltérő hőtágulásnak?

Mert ha ez két, síkban csatlakozó csővég, akkor nem lehet túl lényeges, ha a két átmérő bizonyos hőmérsékletek esetén századokat eltér.

Jó lenne tudni, mi az adott konstrukció.

Illesztésedet nem fogja befolyásolni. A hőtágulás a két cső tengelyére merőleges sík illesztési felületbe nem szól bele. A hőmozgás némi rugalmasságot elvár a tömítéstől, de ennyi.

Nem ezzel lesz a gondod, hanem inkább a hőkorrózióval.

Én mindenképpen egy klingerit tömítőlemezt javasolnék a két csővég közé, a két csővéget szemben csavarokkal, rugós alátétekkel összehúzatva.

A hőtágulás így nem fog szerepet játszani.

Tudható, hogy mekkora nyomást fog tartani?

Csak a tömítés kialakítás illetve a szükséges összeszorító erő miatt. Ez egy hasonló játék lesz kicsiben, mint a motorok hengerfej-tömítése.

Az remek, akkor ez a klingerit gyűrű tömítés (átvezetve rajta az összefogató csavarok furatait is) teljesen működőképes. Az egész összefogott hóbelevancnak lesz annyi rugalmassága, hogy a hőmozgásokat kompenzálja.

Úgyhogy nem kell foglalkoznod a hőtágulás témájával.

Legalábbis ITT nem.

Ha már illesztve dugnál össze egy cső külső és egy belső átmérőt, na akkor viszont igen.