Zárt rendszerű aksi esetében (szünetmentes tápegység), töltés esetében nincs ahogy a durranogáz kiszivárogjon, mint pl hagyományos, nem zselés akku esetében? Épp ezért nem kell félni a robbanástól?

Hát ez nem biztos, kulcsszavak: polarizáció, túlfeszültség, szóval minden elektródfolyamatnak van egy küszöbfeszültsége, és hidrogénre ez magasabb, mint az ólom átalakulására. Ezért is alakul át előbb az ólom. Másként fogalmazva a hidrogén-cella feszültsége magasabb, mint az ólom-celláé, így ha ez alatt van a feszültség, akkor csak addig tölti, míg

az ugyanakkora ellenfeszültségű galvánelem létre nem jön.

A normál akkuban se fejlődne sok hidrogéngáz (14,4V, vagy kevesebb töltőfeszültségen), ha a keletkező gáz nem buborékolna fel. Ha ezt (zselésítéssel vagy felitatással) megnehezítjük, úgy a keletkező hidrogéngáz is töredéke. A zárt cellában a nagyobb nyomás miatt nagyobb a hidrogén-cella feszültsége, így hamarabb kialakul az egyensúly.

De valóban, valamennyi képződik, ezt rekombinálják - a keletkező hidrogéngáz a másik elektródához visszavezetve visszaalakul vízzé.