Aki érti a higrométer kalibrálási elvét, az el tudná magyarázni a következőt?
"A leginkább javasolt és legpontosabb kalibrálási módszer a sós módszer, amelynek során sót kell helyezni a higrométer mellé egy kis műanyag dobozba. Egy csészényi, vagy egy kanálnyi sót kell megnedvesíteni néhány csepp vízzel. Nem szükséges, hogy a só feloldódjon a vízben, egyszerűen csak nedvesnek kell lennie. Ezután el kell helyezni a sót és a higrométert egy jól szigetelő műanyag dobozban, és türelmesen kell várni. Nagyjából 8 óra elteltével a dobozban 75%-osnak kell lennie a páratartalomnak. Ezt követően egy csavarhúzó segítségével állítsa be a higrométer mutatóját hátul, hogy a higrométer 75%-os páratartalmat mutasson."
forrás: [link]
A doboznak hermetikusan tökéletesen zárónak kell lennie?
A kanálnyi vagy csészényi só ha jól gondolom, teljesen át kell hogy nedvesedjen a pár cseppnyi víztől?
Viszont miben rejlik az elve, hogy pontosan 75%-os lesz a dobozban a páratartalom? Hiszen ha jól tudom, a só jó nedvességmegkötő, ezért pont jó alacsonyra le kéne csökkentenie a páratartalmat, de mégsem így lesz.
válasza:Próbáltam utánakeresni, de nem találok semmi leírást, miszerint a só-levegő párosnál fixen beállnak egy 75 %-os dinamikus egyensúly a légpárában.
A második kalibrálási módszer, a nedves rongyos is arra utal, hogy ez mindkettő elég durva tűrésű kalibrálási módszer.
Hát akkor jó kérdéseim vannak.. :)
Köszi az eddigi válaszod!
válasza:Az a só meg csepp víz módszernél még az is jobb ha nem nyúlsz a kalibrációhoz. Két beállítást tudnék javasolni. Az egyik amelyik szerintem egy amatőrnek járható út, hogy egy magasabb pontossági osztályú higrométerhez, ami érzésre jól működik, hozzákalibrálsz.
Ha profin akarod csinálni, akkor meg kell mérned a pszichrometrikus hőmérséklet különbséget. Ez biztos kínaiul hangzik, de nem más mint a száraz hőmérséklet kivonva a nedves hőmérséklet Kelvinben. A száraz hőmérséklet az, amit simán leolvasol egy hőmérőről. A nedves hőmérséklet az kicsit trükkösebb, mert a hőmérőt be kell tekerni egy vékony vizes rongydarabbal, és a helyiség levegőjével (ventilátorral) fújni kell. Az elpárolgó víz hűteni fogja a hőmérőt, mégpedig minél szárazabb a levegő annál jobban. Ha pl 100% a relatív páratartalom, akkor akármennyire is próbálod hűteni nem fog sikerülni, mert nulla lesz a párolgás, tehát a nedves hőmérséklet meg fog egyezni a szárazzal. Ha meg van a hőmérséklet különbség, akkor egy erre a célra készített táblázatból pontosan kiolvasható a relatív légnedvesség.
válasza:"Hiszen ha jól tudom, a só jó nedvességmegkötő"
Nem jól tudod, mert nem az.
Makacsul tartja magát vagy 50 éve ez az urbanlegend.
Onnan származik, hogy a finomítatlan (út-szóró) só tartalmaz olyan szennyeződéseket, amelyek valóban higroszkóposak [nedvszívóak].
A ma élelmezési célra kapható konyhasók döntő többsége finomított konyhasó. Finomsó, vákuumsó, extrafinomsó és sorolhatnám a feliratokat. Az előbb említett nedvszívó anyagok már nincsenek benne. Nem csomósodnak bele a sószóróba a konyha párájában.
A NaCl-nak nincsen nedvszívó tulajdonsága.
A kalibráláshoz - ha mindenképpen kalibrálni szeretnél - szerintem elegendő a második módszer, a nedves (de nem csuromvíz) törölközőbe csavarva 95%-ot fogadsz el páratartalomnak.
Hát kedves utolsó, 10 éve én még ha leejtettem egy sószemet sticklettiről a kőre, a helyén reggelre óriási vízcsepp lett, mert akkora volt a páratartalom ott, ahol laktam.
Ki fogom próbálni amit mondadsz, mert kíváncsivá tettél, úgy tudom, hogy manapság tele vannak mindenféle adalék sz@rral a sók, csomósodásgátlóval, stb. patikában nem véletlenül kerül sokba a tiszta NaCl.
válasza:A xarabb (vagy egészségesnek reklámozott, "csökkentett nátrium-tartalmú", valójában kifejezetten veszélyes) konyhasó gyártmányok nagyrészt kalcium-kloridot tartalmaznak, az meg higroszkópos.
Ez amúgy a "környezetbarát" útszórósó.
válasza:Igen, de a veszélyesség fogalmával óvatos lennék.
A kalcium-klorid is "ehető", csupán harmincad annyi elég a halálos dózishoz, mint NaCl esetén. Az is rengeteg, gyakorlatilag lehetetlen annyit megenni, főleg, hogy az íze sósabb, mint a konyhasóé.
Tulajdonképpen nem méreg. Sőt, bizonyos mennyiség kell is a szervezetnek.
E 509 kód alatt engedélyezett ételadalék.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!