Így létre lehetne hozni lebegő betont, lebegő szilát, és lebegő fémgerendákat?

Az építési anyagaink sokkal nehezebbek a levegőnél, ráadásul nálad csak részben lenne vákuum, szóval itt csak minimális súlycsökkenés lenne, gyakorlatilag észrevehetetlen.

Nemrég készítettek egy anyagot, ami - ha nem lenne benne levegő - tényleg lebegne. De van benne, különben összeroppanna.

Így viszont simán el lehet fújni egy ökölnyi darabot.

Ja, először számold ki 1 m3 beton tömegét, meg 1 m3 levegőét.

Meg fogsz lepődni.

A hagyományos szerkezeti anyagokkal ez sosem fog működni.

Túl nagy a sűrűségük, hogy elég vékony fal tudjon nyomást tartani.

A kifelé folyamatosan csökkenő nyomás ötleted kifelé egyre növekvő gáztartalmat jelentene, ezzel gáztömeget is, ami tovább rontaná a felhajtóerőt.

Nem te vagy az első, a "vákuum-léghajó" ötlete minimum két évszázados múltra néz vissza, de az egész a modern technikánkig teljesen lehetetlen ötletnek tűnt.

Mondom tűnt.

Mert azóta felfedeztek egy új, forradalmi anyagfajtát, az aerogéleket.

Na ha ezeket még egy kicsit továbbfejlesztjük, nem lehetetlen az ötlet megvalósítása.

De ezzel valószínűleg szintén nem lesz lehetséges tömegeket felemelni, csupán a tárgy saját tömegét a felhajtóerő mértékéig csökkenteni, így kicsiny tömegű de a felhajtóerő miatt nulla "súlyú" tárgyak létrehozhatóak lesznek.

Én azért ezektől különösebb szerkezeti felhasználásra alkalmas szilárdságot nem várnék, de ahol arra nincs szükség, azért el lehet képzelni sok jópofa alkalmazást.

Csak hozzátenném a kritikák előtt, a mai erősebb aerogélek is tudnak olyan szilárdságot, hogy ha a felületüket leszigeteljük és vákuumot létesítünk bennük, elbírják a külső nyomást összeroppanás nélkül.

A mostaniaknál meg tutira lehet jobbat csinálni, ha fejlődik a nanotechnika.

A levegő sűrűsége kb. 1 kg/m^3. Az építőanyagoké nagyságrendileg 1000-10000 kg/m^3 között mozog. Vagyis legjobb esetben is arról beszélünk, hogy a termék 0,1%-ban legyen anyag és 99,9%-ban vákuum. Zárt cellás habról még nem hallottam ilyen jó arányokkal. Az aerogélek általában nyílt cellásak. Valamilyen nedves közegű kolloidális szintézisről beszélünk, ami után az oldószert szuperkritikus CO2-vel extrahálják ki, így nem omlik magába az egész. Zárt cellás habokat átbuborékoltatással hoznak létre, de azzal meg se lehet közelíteni a kívánt arányt, vagy kémiai reakcióval, belső gázfejlesztéssel. De azzal nem lehet vákuumot csinálni a buborékokban, és szintén meg se közelíti a kívánt arányt. És végül, ott az egész vákuum probléma. A vákuum összeroppantja az anyagodat. Még ha mondjuk 10% anyag és 90% vákuum, akkor lehet vitatkozni, hogy de te ezt valami nagyon speckó anyagból csinálod. De olyan nincsen, hogy valami csak a teljes anyag ezrelékét teszi ki, és ellenáll a maradék 999 ezrelék vákuum okozta nyomáskülönbségnek. Ötletes, hogy legyen csak bent vákuum és kijebb egyre több levegő, de még sokkal nehezebbé teszi az egészet előállítás szinten.

Szóval ha nekem kellene ilyet építenem, akkor nyílt cellás aerogélt töltenék fel héliummal, majd alaposan lezárnám. Ha eleget ügyeskedsz, akkor lehetséges. De az, hogy majd ebből autókat meg repülőket építesz nem fog megtörténni. Nem fogsz ilyesmit létrehozni OLCSÓBBAN, mint ahogy most csinálják. Szóval ha bele akarsz vágni, akkor ne az autókat célozd meg, hanem luxuscikkeket. Repülő ház unatkozó milliárdosoknak. Vagy űrkutatás, ott használnak most is aerogéleket nagyobb mennyiségben.

Ráadásul egy 20 kilós autót egy 80 kilós sofőrrel még egy gyenge szél is taszigálna az úton, egy széllökés meg le is sodorná az útról. Képzeld el mi történne egy viharos napon, még a háztetőkön is autók lennének. Nem lenne súlya, ami a földre nyomja, tehát a tapadása is jócskán lecsökkenne, így kanyarodáskor, fékezéskor sokkal hajlamosabb lenne megcsúszni az autó. Szóval lehet, hogy nem okoznának akkora sérülést az ütköző autók, de gyakoribbá válnának a balesetek.

Házat sem lenne érdemes építeni ilyen légkönnyű anyagból, reggel elmégy dolgozni, délben egy vihar, este meg már a szomszéd utcában kereshetnéd a házadat (vagy annak darabjait).

"Ötletes, hogy legyen csak bent vákuum és kijebb egyre több levegő, de még sokkal nehezebbé teszi az egészet előállítás szinten. "

Valamint azért sem működőképes ez a vákuumos dolog, mert az ilyen anyagba hamar bediffundálna a hidrogén, ami ráadásul szerkezeti károsodást is okozna az anyagban, az rideggé, törékennyé válik tőle, végül pedig elporladna az elemek hatására (szél, eső, por, napfény, stb.)

Az nem rossz, hogy ilyeneken gondolkodsz, ráadásul egész elfogadható irányban tapogatózol. De ez így jelenleg megvalósíthatatlan, nem működőképes koncepció.

Igen, legalább értelmes irányban indult el a kérdező.

De azt azért nem árt tudni, hogy a szárnyas autókon (pl. Forma 1) a szárnyak LEFELÉ nyomják az autót. Vajon miért?

Mert az a jó, ha nagy sebességnél az autó nehezebb, mert akkor jobban tapad.

Ezen kívül léteznek repülőgépek, amelyek pár grammot nyomnak - nézz csak utána - ezek a zárt téri modellek. Na, vajon miért?