Mit gondoltok erről a humoros írásról, ami a transzhumanizmus, vagy úgy általánosságban a fejlődés ellenzőit kritizálja?

[link]

Ami sok az sok: Egy gondolkozó majom kritikája a transzmajomizmusról

Az alábbit egy barlangrajzon találtuk Dél-Tunéziában, több mint 300.000 éve.

A régészeti leletek szerint a szerző egy Homo Erectus volt.

Hogy többet fűzzek hozzá múlt heti előadásomhoz, beszélni fogok Dr. Klomp radikális

elméletről, ami egyre nagyobb elfogadásra lel. Mégegyszer megköszönöm hallgatóimnak,

hogy beküldték a halszálkáikat és a vadkanbőreiket, hogy támogassák ezen újságíró

kampányát, ami leleplezi Dr. Klomp transzmajomista ömlengését, és megmutassa mi is

az valójában: Reményteljes gondolatok gyűjteménye, amik bizonyítékok híján megalapozatlanok.

A transzmajom kifejezés a "tranzíciós majom" azaz "átmeneti majom" rövidítéséből jön,

ezt a szót Dr. Klomp találta ki, hogy leírjon egy személyt, ami evolúciós átmenetben

van majomból majmon túli lénybe, bár Klomp nem magyarázta el tisztán milyen is lesz egy

valódi majomtúli. Olyan tulajdonsági lesznek egy transzmajomnak, mint az egyed természetes

képességeinek 'szerszámokkal' való kiegészítése, és a szellemi képesség növelése az

úgynevezett 'kultúrával'.

Klomp fő érve az úgynevezett "Felgyorsuláson" alapszik, egy elképzelt időponton valamikor

a jövőben, amikor a 'kultúra' fejlődésének üteme többszörösen le fogja körözni a biológiai

fejlődést,

A saját szavaival élve:

"El fog jönni az az idő, amikor egyetlen generáció alatt kitalálunk egy, vagy akár két

új ötletet. A jelenlegi fejlődésünk az 'íj' és a 'nyíl" területén egy exponenciálisan

növekvő trendet mutat technológiai képességeinkben. Őseinkhez képest töredékidő alatt

tudunk vadászni, ezzel értéket időt nyerünk arra, hogy 'kigondoljunk' új ötleteket.

A majmontúli világban olyan fajjá fejlődhetünk, ami nem elég, hogy intelligenciában

fejlettebb, mint jelenlegi állapotunk, de olyan dolgokat tud véghezvinni, amik

elképzelhetetlenek egy mai majom számára."

Bocsássák meg ezen szerzőnek, hogy nincs elragadtatva.

Figyeljék meg, hogy Klomp kiragad pár felfedezést, hogy alátámassza saját elméletét

az exponenciális fejlődésről. Több, mint egy millió év kellett ahhoz, hogy kifejlesszük

a tüzet és a kőbaltát, és mégis, Klomp abban hisz, hogy mivel csak kétezer évbe tellet

kifejleszteni az íjat és a nyilat egyre több új találmány fog megjelenni még kevesebb

idő alatt. Ez az elmélet "Morg törvényén" alapszik, ami azt állítja, hogy a kihegyezett

kőből véső lehet, amivel még hegyesebb követ készíthetünk, hogy a kőbalták élessége

exponenciálisan fog növekedni több tízezer éven át.

Bár Morg törvénye eddig pontosan látszik, Klomp sem menekülhet azon valódi tény elől,

hogy van egy felső határ, egy idő után egy kő már nem lehet hegyesebb. Máris észrevehettünk

egy csekély csökkenést a kőbalták élességének növekedésében, de Klomp szerint ha a kőbalták

lehetőségeit kimerítettük, új anyagokat fogunk felfedezni, amivel pótolhatjuk a követ,

és folytathatjuk az exponenciális fejlődést. Mindmáig semmilyen bizonyítékot nem adott

arra, hogy mik lehetnek ezek az új csodakövek. Klomp amellett is érvel, hogy el fog jönni

egy idő, amikor szerszámok segítségével fogunk új szerszámokat létrehozni. Ezen csak

nevetni lehet, hisz sosem volt még bizonyíték arra, hogy egy szerszám hozott volna létre

egy másik szerszámot.

Egy másik tulajdonsága Klomp majomtúli világának az "absztrakt gondolkodás" kifejlődése

lesz, amit az alábbi fog segíteni:

"A képesség arra, hogy emlékeket és gondolatokat tároljunk el az agyunkon kívül

adathordozókra, talán kilapított fakéregre. Hogy ezt véghezvigyük ki kell fejlesztenünk

egy módszert, hogy a szavakat, amik hangok, olyan dolgokká alakítsuk amiket láthatunk,

de a mai trendeket elnézve egy ez mérnöki probléma, amire előbb-utóbb rájövünk.

Ez egy igazi katalizátora lesz a Felgyorsulásnak, amikor egy generáció emlékei szó szerint

halhatatlanok lesznek és a következő generáció építeni tud rájuk, létrehozva egy afféle

tömegelmét, amit a területem szakértői "történelemnek" neveznek. A majmontúli világban

a mi korunkra talán történelem-előtti korként fognak utalni."

Itt már azt láthatjuk, hogy Dr. Klomp átcsapott a megalapozatlan spekulációból a tiszta

fantáziába. Nemrégi barlangrajza, címe "A Felgyorsulás közeleg" részletesen taglal

különféle módszereket, amikkel szavakat látható dolgokká alakíthatunk, de egyik sem

működőképes. Az az egyszerű tény még mindig megmarad, hogy a szavak hangok, nem képek,

és ezt semennyi reménykedés nem fogja megváltoztatni. Még ha ilyesmi lehetséges is lenne,

kötve hiszem, hogy sokan akarnák emlékeiket külső tárolóra helyezni. Ezen szerző például

jobban szeretné, ha az emlékei a fejében maradnának, nempedig valamiféle hideg, élettelen

fakérgen lennének.

A legsokkolóbb azonban Dr. Klomp azon jóslata, hogy nekünk majmoknak nem sok helye lesz

a majmontúli világban.

"Ahogy a technológiai fejlődés lekörözi a biológiait, új szelektív nyomások fognak

kialakulni, amik arra kényszerítik fajunkat, hogy mentálisan és fizikailag továbbfejlődjünk

mostani állapotunkról. Ez ugyanazon trend, ami létrehozta intelligens fajunkat, de az

eljövendő generációknál ez csak gyorsulni fog. Új környezetünk egyre inkább

a magasabb fokú ügyességet és intellgenciát helyezi előtérbe, tehát a valódi majomtúli

nem is lesz majom. Valamennyire hasonlítani fog egy modern majomra, de ugyanakkor

olyan dolgokra lesz képes, amit el sem tudunk képzelni. Egyetlen majomtúli agykapacitása

lekörözheti a világ összes jelenlegi majmáét együttvéve."

Intelligensebb, mint egy majom? Klomp sem tudja megfogalmazni mikre is gondolhat majd

egy majomtúli, amire mi, átlagos halandók nem tudunk.

A majmok agykapacitása máris fejlettebb mindennél, amit az állatvilágban találhatunk:

Tudunk beszélni, amivel tudathatjuk másokkal, hogy hol vagyunk, hol aludjunk és együnk,

hol találjunk menedéket, ha esik. Mégis milyen gyorsnak kell lennie az agyunknak, hogy

rájöjjünk ezen dolgokra. Mikor döntünk majd úgy, hogy ami sok az sok.

A vita kedvéért képzeljük el, hogy egy ilyen majmontúli jövő megtörténhet, vagy akár

lehetséges. Ez tényleg egy olyan világ, ami felé érdemes haladnunk, ahol a saját

majomtermészetünket elvesztjük a hatékonyság jegyében?

Az olyan technológiák, mint az íj és a nyíl máris majomtalanítják a vadászatot. Míg az

őseink megtapasztalhatták a tisztán majomi élményét annak, ahogy halálra vernek egy

állatot egy kővel, nekünk itt van a hideg, steril íj, ami tisztán és gyorsan öl biztos

távolból. A napi teendőktől való ilyen eltávolodásunk egy lejtőnek tűnik, amin nincs

megállás. Mi lenne velünk, ha nem kéne többé gyümölcsöket és diókat gyűjtögetnünk,

csak nőnének ott ahol szeretnénk őket, és közvetlen közelünkben elérhető lenne az ivóvíz,

ahelyett, hogy napokig vándorolnánk egy patakot keresve. Ezek a látszólagos kényelmi

megoldások elvennék tőlünk azon dolgokat amik meghatározzák, hogy mit jelent majomnak

lenni.

Klomp megjósolta, hogy egy 'higiénia' nevű technikával növelhetjük a majmok élettartamát

a kései huszon vagy akár a harmincas éveinkbe is. Mihez fog kezdeni egy majmontúli

ennyi idővel? Tényleg olyan társadalomban akarunk élni, amit 27 éves aggastyánok

népesítenek be? Hogyha ilyen sokáig élünk és ilyen sok időt töltünk a 'gondolkodással',

nem kockáztatjuk azt, hogy egy hideg, szenvedélymentes faj leszünk, ami képtelen

megtapasztalni a két érzelmünket (félelem, és nem félelem)? Mennyit kívánunk feláldozni

majomságunkból a fejlődés oltárán?

Nyugodjanak meg, lehet, hogy Klomp nemrég támogatókra lelt, semmi valóságalapja nincs

fantasztikus elképzeléseinek. Ami azonban valóban aggasztó az az, hogy egyre több

fiatal majom, egyre kevesebb időt tölt állatok halálra verésével, és egyre több időt

tölt a 'feltalálással' a 'gondolkodással' és az 'alkotással'. Ezen tevékenységek közül

egyik sem segít abban, hogy fenntartsuk a majomi életmódot. Ezek a divathóbortok jönnek

és mennek, és ezen szerző biztos abban, hogy rövidesen mindenki elfeledkezik majd

Klompról és arról a felvetésről, hogy valaha többek leszünk majmoknál.

Thog, az állatok felkutatásának és megölésének professzora,

az Erdő Egyeteme.