Melyik energiatárolási módszer felelne meg leginkább Magyaroszágnak?
Probléma a megújulók hektikus működése (legtöbbször nem akkor termelnek amikor kellene). Az erőműveket drága és káros is eszerint szabályozgatni kellene vagyis leállít visszakapcsol...
A Dunakanyarba terveztek ha jól tudom szivattyús tárolóerőművet is, de a Bős-Nagymarosival együtt el is bukott. Elcsúfítaná a tájat ha ott a hegyek belsejébe víztározókat faragnának.
Más helyen erre a típusra még lehetőségünk sincsen!
Az akkumulátoros tárolással az a gond hogy oda vissza kell alakítgatni az energiát.
Kivéve persze ha pl az egyébként is egyent előállító szélerőműveket és naperőműveket köteleznénk a tárolásra. Akkor csak a tárolási veszteség jelentkezne, és akkor kapcsolnának a hálózatra ha tele van az akku is. Így ha hirtelen eláll vagy kihagy a szél vagy nap (felhő miatt pl) akkor van áthidalás!
Szóval szerintem Magyarországnak a sűrített levegős felelne meg a legjobban. Esetleg a lendkerekes.
Persze még vannak lehetőségek.
Például a napkémény erőművek eleve hőt tárolnak. Így az egyetlen naperőműtípus mely éjjel is működik.
Véleményetek? Egyéb ötleteitek? Hozzáfűznivalótok?
Ami most megy a németeknél, az a házi akkumulátor a napelemes rendszerek kiegészítéseként. Ezek az akkumulátorok jellemzően 2-7 kWh kapacitásúak, miközben a háztartás napi fogyasztása 15-30 kWh. Úgy van méretezve a kapacitás, hogy a napelem által termelt nappali csúcsot eltárolja az esti csúcsra. Ezzel több "legyet "is ütnek egy csapásra.
1. Az akkumulátor telepítési, üzemeltetési költsége azt a fogyasztót terheli, aki tevőlegesen hozzájárul a hálózat teljesítményingadozásához. Ez támogatandó, ezért a telepítés költségeinek 30%-át térítik a tulajnak.
2. Ez a legjobb hatásfokú megoldás, mivel az energiát nem kell elszállítani egy távoli központi tárolóba, hanem helyben történik a tárolás-felhasználás.
3. Egy óriási központi akkumulátortelep hatásfoka sem jobb mint egy kis akkumulátor hatásfoka, mivel a nagy telep hatásfokát is a kis elemi részegységek hatásfoka határozza meg.
4. Az akkumulátoros energiatárolás vesztesége akkumulátor, és töltéstől függően 10-20%. A többi tárolás hatásfoka ezt meg se közelíti.
5. Az akkumulátoroknak nem kell nagy beruházással, felügyelettel épületeket, erőművi méretű csatlakozást kiépíteni, mivel a több tízezer jellemzően pár kWh kapacitás szétoszlik az egész hálózaton, és jó esetben "házon belül" terheli a rendszert.
6. Azzal hogy levágják a nappali betáplálási, és az esti vételezési csúcsot, kb 20-30% rendszer teljesítmény igényt lehet csökkenteni.
7. A tulaj anyagilag is jól jár, mivel a visszatáplált áramért kevesebb pénzt kap, mint amennyibe a vételezett kerül. Az eltárolt energiát nem táplálja vissza, hanem este házon belül felhasználja, és ezt nem "látja" a szolgáltató.
3-as ezek inkább már a gazdasági környezeti vonatkozásai amiket soroltál.
És egyébként persze hogy szükség lenne rá.
Jelenleg azért nem adnak ki engedélyt szélturbina építésre mert rángatja a hálózatot.
Jelenleg azért van még mindíg éjszakai áram, miközben egyre kevesebben használják, mert nem éri meg lekapcsolni az erőműveket éjjelre és valahova tenni kell a töblettermelést...
Ez nagyon jó válasz volt 4-es.
A Németek élen járnak ebben is, érdemes lenne tőlük tanulni.
Én látnék rá lehetőséget hogy a szélfarmokat kötelezze az állam ilyen akkumulátoros tárolás kivitelezésére!
Lévén sokkal nagyobb termelők mint a házi napelemesek.
(Pl a Nátrium szulfidos akkus tárolással.)
Kicsit várjunk a dologgal.
Ugyanis most több párhuzamos, kisebb-nagyobb mértékben eltérő módszer született magas hatásfokú vízbontásra, illetve sok párhuzamos, elég pozitív fejlődést mutató módszer van ipari mértékű hidrogén-tárolásra.
Ha ezek közül csak egyetlen út is beválik, ennél jobb hatásfokú energiatárolás nem kell és még környezetvédelmi szempontból sem aggályos.
A vízbontásosat tudnád linkelni?
Gondolom nem arról a régi régi mikrohullámokra építő konteóról van szó.
A hidrogén tárolása maga aggályos.
Azon kívül hogy nincs az az anyag amin ne szivárogna át, még tönkre is teszi, "beötvözi" a tárolóedényt amitől megváltoznak annak tulajdonságai! Legtöbbször negatív irányba.
Ipari mértékben meg cseppfolyósan a legjobb tárolni, ami megint olyan energia befektetés aminek veszteségei vannak.
Ezek ellenére valóban ez lehetne a legjobb mindközül.
Csak addig még várni kell rá.
Addig a probléma megmarad sőt súlyosbodhat is.
"A vízbontásosat tudnád linkelni?"
fuff, érdemes keresgélni, van vagy 4-5 fajta.
Van, ami napkazános-katalizátoros izzításos, van több, ami meg valamilyen katalizátorral turbózza meg a hagyományos vízbontást, van, ami katalizátorral és napfénnyel bont.
"A hidrogén tárolása maga aggályos.
Azon kívül hogy nincs az az anyag amin ne szivárogna át, még tönkre is teszi, "beötvözi" a tárolóedényt amitől megváltoznak annak tulajdonságai! Legtöbbször negatív irányba."
Ez csak a hagyományos fémtartályokra igaz.
Vannak nanocsöves kompozit-kerámiás, grafénes stb. megoldások, ahol ez a probléma nem lép fel.
Plusz a nagy koncentrációjú tárolásra vannak már nagyon jó vegyi megoldások, ahol a hidrogén hidridek formájában tárolható.
Egy személyautónál gond lehet a relatív lassú kinyerés, de egy erőmű-telepnél már nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!