A Martingale-módszer hibája javítva?

Hogy is jött ki ez az egyesével tét növelés meg a 36. tét?

A fekete és piros az, amivel majdnem 50-50 % az esély.

A számokkal némiképp kisebb, nem gondolod?

1/37.

Itt úgy működne a Martingale-módszer, hogy minden tétnél 37-szeresét rakod az előző tétnek.

Ez szerintem pöppet előbb "megszalad", mint a kettő hatványai, nemde?

Szerintem ne alapozd a megélhetésedet a rulettkerékre.

Igen, de annak a valószínűsége, hogy egy szám x pörgetés alatt sem jön ki, 1-(36/37)^x, és ha x->végtelen, akkor a valószínűség 1-hez konvergál, tehát szinte biztos, hogy nem jön ki.

Ha esetleg olyan szerencséd van, hogy kijön, nem biztos, hogy következőre ciklusban betalálsz. Ezzel csak az időt húzod, és hosszútávon el fogod veszteni a pénzed, vagy nagyon minimális nyereséggel tudsz eljönni az asztaltól.

A Martingale-módszer lényege, hogy van egy elvárt nyeremény. Mindig annyi tétet teszel fel, hogy egy esetleges nyerés fedezze az addigi veszteségeket és pluszban hozza az elvárt nyereményt. Ergo:

feltett tét * nyereményszorzó = eddigi veszteség + feltett tét + elvárt nyeremény

Ergo:

feltett tét = (eddigi veszteség + elvárt nyeremény) / (nyereményszorzó-1)

Tegyük fel:

- Hogy ez ilyen igazságos rulettasztal, nincs rajta 0 és 00.

- Egy zseton ára, így a minimális tét 10 Ft.

- Az elvárt nyeremény – legyünk szerények – 1 zseton = 10 Ft.

- A vagyonunk 1 millió forint, ennyivel a zsebünkbe érkezünk meg a kaszinóba, ami 100 000 zsetont jelent.

Piros/fekete esetén így alakul (zsetonban számolva):

nyereményszorzó = 2

1. feltett tét = (0 + 1) / (2-1) = 1

2. feltett tét = (1 + 1) / (2-1) = 2

3. feltett tét = (3 + 1) / (2-1) = 4

4. feltett tét = (7 + 1) / (2-1) = 8

…

15. feltett tét = (32 767 + 1) / (2-1) = 32 768

A 16. tétet már nem tudod feltenni, mert 65 535 zsetont-ot kellene feltenned, a zsebedben meg csak 34 465 zseton van.

Annak az esélye, hogy 15 játszma alatt egyszer sem realizálsz nyereményt (1/2)¹⁵ = 1:32 768.

Nézzük hogyan néz ki ez egy adott számnál

nyereményszorzó = 36

1. feltett tét = (0 + 1) / (36-1) = 0,000816 ≈ 1

2. feltett tét = (1 + 1) / (36-1) = 0,00163 ≈ 1

3. feltett tét = (2 + 1) / (36-1) = 0,00244 ≈ 1

…

302. feltett tét = (96 316 + 1) / (36-1) = 78,62612245 ≈ 79

A 303. tétet már nem tudod feltenni, mert 99 068 zsetont kellene feltenned, de a zsebedben meg csak 932 zseton van.

Annak az esélye, hogy 302 játszma alatt egyszer sem nyersz: (35/36)³⁰² ≈ 1:4952

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Ha a zseton ára nem 10, hanem 100 Ft, akkor:

Piros/fekete esetén a 14. tétet nem tudod megtenni, annak az esélye, hogy a 13 játék esetén egyszer sem nyersz: (1/2)¹³ = 1:8192

Egy szám esetén a 221. tétet nem tudod megnyerni, annak az esélye, hogy a 220 játék esetén egyszer sem nyersz: (35/36)²²⁰ ≈ 1:492

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Tehát az egy számra való fogadás esetén egyrészt nagyobb eséllyel futsz ki a keretedből. Másrészt ugye minden vesztési sorozat utáni nyertes játékkal csak az elvárt nyereményt (1 zsetont) nyered meg, ami piros-fekete esetén jóval többször fordul elő, mint az egy számra fogadás esetén. Tehát a nyert zseton / óra arány is sokkal rosszabb, ha nem is bukod el a pénzed, hanem nyerő szériában vagy.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Még egy dolog. Oké, játszod ezt a Martingale-módszert a sokkal jobb piros-fekete módszerrel. Mondjuk percenként 1-szer pörgetik meg a kereket. Te egy hétig játszol – két nap pihenővel, tehát effektíve 5 napig – , napi 8 órát. Az összesen 2400 pörgetés/hét.

- 10 Ft-os zsetonár mellett annak az esélye, hogy elbukod az 1 millió forintos tőkéd, kb 7-8%. De ha nem bukod el, akkor meg realizálsz átlagosan 1200*10 = 12 000 Ft bevételt hetente. Hát ha van 1 millió forintod, szerintem ennél jobban kereső elfoglaltságot, befektetést is tudsz találni. (Annak az esélye, hogy 3 hónap alatt elveszted a vagyonodat kb. 60%.)

- 100 Ft-os zseton árat feltételezünk, annak az esélye, hogy elbukod az 1 millió forintos tőkéd, még nagyobb, kb. 25%. Ha mégsem, akkor azért szép summát realizálsz 1200*100 = 120 000 Ft-ot. (Annak az esélye, hogy 3 hónap alatt elveszted a vagyonodat kb. 98%. Ez meg kicsit olyan, mintha 3 havonta játszanánk egy olyan játékot, hogy te adsz nekem 1 millió forintot, ami az egyén marad. Húzol egy kártyát a francia kártya pakliból, ha pont a pikk ászt húztad, adok neked 2,5 millió forintot, ha mást húzol, akkor viszlát, és köszi a milliót. Gondolom nem akarnál ilyen játékot játszani háromhavonta.

> A duplázósnál mindig csak 1-et nyersz, a másiknál 1-35-öt.

Igen, ennyit nyersz, de ez fogja fedezni az eddig befektetett összegedet (a jelenlegi téttel együtt), így a profitod 1 zseton.

Tegyük fel, hogy eddig elszórtál 349 zsetont, és nem jött be az adott szám. Akkor a következő tét:

(eddigi veszteség + elvárt nyeremény) / (nyereményszorzó-1) = (349+1) / 35 = 10

Ha most nyersz, akkor 10*36 = 360 zsetont nyertél, viszont előtte veszítettél 349 zsetont, meg ezzel a téttel a 10 zsetont, összesen 359 zsetont, így a profitod ugyanúgy 1 zseton maradt. (Úgy alkottuk meg a képletet, hogy így legyen.) Ha nagyobb profitot akarsz, vagy forgatásonként 1 profitot, akkor máshogy kell a képletet is megszerkeszteni, aminek az az eredménye, hogy előbb fogy el a pénzed. Ezért számoltam azzal, hogy a lehető legkisebb kockázatot vállald.

> Viszont, ha max. 1000*es, vagy 10000*es lehet a tét, akkor a duplázós hamar befulladhat, hamarabb mint írtad.

Ez meg olyan, mintha nem 1 millió forintod lenne, hanem 1000 zsetonnyi téted. Az arányok, a működés ugyanaz, annyi különbséggel, hogy ha elfogyott a zsetonod, akkor kimehetsz az autódban újabb 1000 zsetonnyi pénzért. De a történet ugyanaz lesz, hosszútávon jóval lassabban fogsz nyerni, és jóval hamarabb fogsz kifogyni a vagyonodból.

Piros-fekete esetén 1:1024 eséllyel fogsz veszíteni, egy szám megtételével 1:51 eséllyel. Ez nem túl biztató.