Ha egy tárgyat sugárzás érte, akkor az a tárgy miért kezd el sugározni?

Nemfog, ez tévhit.

Az attól függ, milyen sugárzás éri azt a tárgyat. Ha energiasugárzás, mint pl. a gamma, akkor nem lesz sugárzó. Ha viszont részecske sugárzás, nagy energiájú alfa-béta sugárzás esetén előfordulhat, neutron sugárzás esetén viszont jó eséllyel alakul ki új elem, ami általában egy lebomló radioaktív izotóp. Ezt nevezik felaktíválásnak. Alfa-béta sugárzás esetén közvetlenül az atomrobbanás epicentrumában van jelentősége, mert ezek a részecskesugarak már levegőben is rövid úton elnyelődnek. Neutron sugárzás az már keményebb dió, mert a semleges neutron nagyon nagy áthatoló képességgel rendelkezik, és több száz méter, vagy neutron fegyver esetén 2-4 km távolságban is reakcióképes.

Amiről beszélsz az a gerjesztett állapot, minek során az atom energiát sugároz ki, de már nem a gamma spektrumban. A gammasugárzás elektromágneses energia, ugyan olyan természetű mint a látható fény, csak sokkal kisebb hullámhosszal. Annyira kicsi a hullámhossza, hogy képes behatolni az atom belsejébe, és attól függően mit trafál el nyelődik el, visszaverődik. Ha éppen egy elektronpályán sikerült elnyelődnie, akkor az az elektron magasabb energiaszintre kerül, esetleg ki is lép az atomból. Ez egy élő szervezet érzékeny biokémiai reakcióit megzavarja, mert a gerjesztett (ionizált) atom a kémiai reakciókban másként viselkedik mint a nem gerjesztett. A gamma sugárzás ott károsítja a legjobban az élő szervezetet, ahol a legintenzívebb kémiai folyamatok zajlanak : anyagcsere, vérképzés. Gyakorlatilag a test hasznos anyagok helyett mérgeket termel. A gammasugárzást elnyelt szilárd (pl. fém) anyag ugyan úgy viselkedik mint ha erős fénnyel sugároznád be. Felmelegszik, vagy a fotoelektromos hatás révén mérhetően megemelkedik az elektromos potenciálja, ami végső soron a kiegyenlítődés miatt, szintén melegedést okoz. Ami nem nyelődik el az szóródik, vagy áthatol az anyagon, de ez csak addig mérhető amíg van besugárzó forrás. Gamma sugárzással nem lehet radioaktív izotópokat készíteni, vagy felaktíválni anyagokat. Ha nem így lenne, akkor nem alkalmaznák az élelmiszeriparban kiterjedten kész termékek utólagos sterilizálására.