Meddig tart egy radioaktív tárgy sugárzása?

Attól függ mi okozza a radioaktivitást:

-radioaktív anyaggal való szennyeződés

-radioaktív anyag miatti "felaktivizálódás"

A második szívás. Az első az mosással jó esetben megszüntethető, de ha már csernobilba készülsz felkapsz egy sima fehér vegyvédelmi ruhát és kész.

A rádióaktív tárgyal történő érintkezésnél a legnagyobb veszély az hogy maga a rádióaktív anyag kerül rá a tárgyra.

A példa kedvéért, elmész sétálni egyet Csernobilba, nem a cipőd lesz rádióaktív, hanem a cipődre rátapad az amúgy is ott lévő radiokativ por és ez sugároz tovább.

Na most ha elméletileg maradéktalanul el tudod távolítani a radioaktiv anyagot akkor nyert ügyed van és van egy remek cipőd. (gyakorlatban nem nagyon hiszem hogy mosnának cípőt ilyen céllal) :)

Az igazi gond ott kezdődik, amikor nem a cipődre száll rá a por hanem pld belélegzed.

Hogy meddig tart az adott anyag sugárzása az a felezési időtől függ, vagyis annak az anyagnak a felezési idejétől ami a cipődre ragadt.

Hirtelen ezt a leírást találtam neked ahol viszonylag egyszerűen össze vannak szedve a dolgok (felezési idő stb.):

[link]

Nem csak az a baj, hogy sugárzó marad egy ruha, hanem hogy nagy dózisban maradandó károsodást szenvedsz tóle (sugárbetegség). Itt van egy érdekes példa rá:

[link]

Egyébként erősen függ attól, hogy milyen radioaktív anyagról van szó. Csernobilnál is volt olyan melléktermék, aminek 1 hét volt a felezési ideje, van aminek meg 30 év. Utóbbinál több száz év, mire biztonságos mértékűre csökken a sugárzása.

A sugárkezeléses rákosok sem sugároznak, mivel nem került a szervezetükbe izotóp, csupán át lettek világítva. Tehát ha nem érintkezel a sugárzó izotópokkal, akkor nem fogsz sugározni. Állítólag Marie Curie sírjánál még 1000 év múlva is kattog majd rendesen a számláló, de ez nem azért van, mert besugározta, hanem mert beépült a szervezetébe a sok sugárzó anyag.

Amúgy a radioaktív anyagokkal van még egy gond, nincs olyan, hogy eddig sugárzik, utána meg nem.

A felzési idő azt mutatja, a sugárzása menyi idő alatt csökken a felére. Aztán ugyanennyi idő alatt megint a felére...

Láthatóan sosem fogy el, csak X idő után egy ártalmatlan értékre csökkenhet.

Így van. Felezési idő eltelte után az eredeti anyagmennyiség fele elbomlott. Utána egy újabb felezési idő után az eredeti anyagmennyiségnek már csak a negyede maradt és így tovább, elméletileg akármeddig lehet felezgetni.

Persze megfelelően kicsi anyagmennyiség esetén olyan előfordulhat, hogy "elbomlott az összes atom". De a sugárzás ettől még nem biztos, hogy megszűnik, lévén elég sok radioaktív anyagnak elég hosszú bomlási lánca van. Előbb x anyagból lesz y, ami tovább bomlik z-re és így tovább, míg a végén valahol el nem ér egy stabil atomhoz.

Hopp, tényleg, a bomlási láncot ki is hagytam.

Meg persze ott van a radioaktív izotóposra szennyezett környezet is. Az az "eredő" veszélyes időszakot hatványozottan kitolhatja, lévén a radioaktívvá vált környező anyagok felezési ideje jellemzően sokkal hosszabb, mint a nagy aktivitású hasadóanyagoké.

A kérdésre válaszolva: sokféle radioaktív anyag van, ezért az érintkezés után is sokféle állapot.

Lehet, hogy semmi sem történik (az anyag egy érintéssel nem kenődik át).

Lehet, hogy felszíni rárakódás következik be, amit egy alapos mosással el lehet távolítani annyira, hogy ne legyen veszélyes (erről később).

Lehet, hogy alaposan beivódik a szövetbe, sőt reakcióba lép vele, ekkor a mosás alig segít.

A radioaktivitást az instabil állapotban lévő anyag okozza úgy, hogy a benne lévő elemi részek stabil állapotba igyekeznek (ezt pontosabban már csak szakmai szöveggel lehet fogalmazni, gondolom, itt nem erre van szükség), közben stabil részecskéket bocsátanak ki. A természetben ilyen mindig és mindenütt van, de egy bizonyos szint alatt az emberre (az életre) ez nem veszélyes. Ezért annak nincs értelme, hogy azt nézzük, egy sugárzó anyag mikortól nem sugárzik, csak az számít, mikor kerül ezen veszélyességi szint alá.

A sugárzás mértéke bonyolult atomszerkezeti állapotoktól függ, továbbá attól, hogy a természettörvények szerint egy ilyen anyagban az instabil rész mennyi idő alatt képes stabillá válni. Tehát két szempont van, a bomlás mennyisége és ideje. Továbbá még az szempont, hogy egy hétköznapi anyagban ebből az instabilból mekkora rész van. Az urán például döntő rézben ártalmatlan anyag, de az a kicsike hányad, ami még van benne, borzasztóan erősen sugárzó.