Három golyó - bizonyos szituációban -, hogy viselkedik az űrben?
Kísérlet: egy űrhajós kint áll az űrben rögzített talpakkal az űrállomás külső falához, és van nála három tenyérnyi méretű azonos tömegű golyó sorban összefűzve ugyanolyan hosszú kötelekkel (a golyók egymásra ható gravitációs ereje elhanyagolható). A középső golyó forgástengelyének vonalában a golyóból kilóg alul és felül is egy-egy csonk, csak azért, hogy az egyik ilyen csonkot egy fúrógép tokmányába be lehessen fogni, amit meg is tesz az űrhajós (a másik csonk csak azért kell, hogy a golyó forgáskor kiegyensúlyozott legyen, vagyis ne keletkezzen dinamikus terhelés a tengelynél). A fúrógépet bekapcsolva a rendszer forogni kezd (a fúrógép teste ideálisan mozdulatlan), és persze ilyenkor a két szélső golyót tartó kötél feszül. A fúrógép tokmánya ekkor egy pillanat alatt elengedi a csonkot, és a golyó-rendszer magára hagyva forog tovább. Az önmagára hagyott rendszer végül felvesz egy állandó forgási sebességet (már az "álló" űrhajóshoz képest), ami kinn az űrben az idők végezetéig fennállna (ideális környezetet feltételezve ehhez), és most már csak a középső golyóhoz mérten nézve.
1.
Egy átlagos fúrógép forgási sebességének tükrében kb. (tényleg csak kb.) mennyi idő után venné fel a magára maradt rendszer a nyugalmi állapotot, a tokmány elengedése után?
2.
Ekkor is feszültek maradnak végleg a kötelek?
3.
A rendszerből most egy varázsló hirtelen eltünteti a golyókat összetartó köteleket. Történik-e változás ekkor a golyók mozgását, mozgásirányát tekintve a középső golyóhoz mérten?
A kérdésem egyébként azért fogalmazódott meg bennem, mert a Gravitáció című filmben van egy olyan jelenet, amely nekem nem tűnik hitelesnek, de erről majd kellő számú válasz után...:)
válasza:Kedves kérdezô. Immár sokan állítjuk minduntalan a felhozott gondolatkísérleteidre hogy "igen" és "nem" meglehetõsen határozottan, pusztán a Newton 1 alapján.
Talán van valami abban, amit írunk.
Szumma szummárum:
Ha egy kötélre fellógatok egy testet, akkor azon nem végez munkát a kötél. Hasonlóan: ha egy kötél egyenletes sebességgel körpályán tart valamit, azon sem.
--
Egy ûrhajós érzi a saját abszolút forgását. Ha az ûrben van és felemelkedik a karja akkor forog, ha nem, nem. (függõleges tengely értelemszerûen)
--
Newton 1: ha egy testre nem hat erõ, akkor egyenes pályán mozog.
Ez az egyenes pálya minden olyan ûrhajós számára egyenes, aki õ maga nem forog.
--
Nem csak egy ûrhajós, de, egy labda is tud forogni egy üres univerzumban.
--
Egyenletes sebességgel egyenesen viszont nem tud haladni egy üres univerzumban, valószínûleg ezzel kevered.
--
A testek a tömegközéppontjukon átmenõ tengely körül képesek forogni. Illetve, ha hat rájuk erõ, akkor tetszõleges tengely körül keringeni.
--
Ha te forogni látsz egy labdát, az nem ugyanaz, mintha te forognál. Utóbbi esetben keringeni látod.
--
Soha nem láttál olyat hogy egy magára hagyott test körpályán kezdjen el mozogni. A kislabda elrepül elengedéskor és nem a vállaid körüli tengely körül áll körpályára.
Ha két összekötözött labda forog a közös tömegközéppont körül, akkor elengedéskor azok is elrepülnek, nem maradnak körpályán.
Stb.
válasza:> "Az örökmozgó (perpetuum mobile) olyan hipotetikus gép, amit ha egyszer beindítunk, örökké mozgásban marad, miközben nem von el energiát a környezetétől, és a belső energiája is állandó szinten marad."
"Nem az egész gép mozog ilyenkor, hanem a gép működése marad mozgásban"
Mit jelent az pontosabban, hogy "a gép működése marad mozgásban"?
válasza:"De, az bizony valódi forgás. Valódi szöggyorsulással, valódi centripetális gyorsulással a felszínén (és anyagában mindenhol). "
NEM NEM NEM! Ezt nem tudhatod. Honnan állapítod meg, hogy az a test forog vagy sem??? Van fix közepe az űrnek amihez képest vannak ugyanúgy sziklaszilárdan álló testek, meg vannak haladók, és tengelykörüli forgók?
Honnan tudod, hogy te nem éppen egy ilyen álló testet látsz, és nem te forogsz előtte? Mert érzed, hogy folyamatosan szét akarnak tárulni a lábaid, meg a karjaid, ahogy a centrifugális erő szétnyitja őket?
Elárulom neked, hogy semmi ilyesmit nem fogsz érezni az űrben, és fogalmad se lesz róla, hogy te forogsz, és azt fogod hinni, hogy az előtted lévő tárgy forog, pedig valójában mind a ketten a magatok vonatkoztatási rendszerében olyan mozdulatlanul álltok mint az asztalba vert szög.
Persze valódi forgó test is létezik az űrben, amit forgat egy állandó erő, vagy pillanatnyi forgatónyomatékot kapott, és azon már fogsz olyan dolgokat mérni, mint amikről beszélsz. De ha a test nyugalomba kerül, akkor már nem lesz módod ilyeneket mérni rajta, hiába fogod más szemszögből forgónak látni.
válasza:"asztrofizika"
"Einstein"
LOL
Newton meg kókler volt LOL
válasza:"Ha egy kötélre fellógatok egy testet, akkor azon nem végez munkát a kötél."
Nem a kötél végez munkát, hanem a középen lévő tengely, vagy golyó ami forgatja a kötelet végén a másik golyóval!!! (ill az azt forgató gép, de az a lényeg, hogy az eltűnik) A munkát a parittyaforgató végzi. A simán lógó kötelet pedig a gravitáció ereje feszíti ki, de ha az megszűnik, akkor a kötél pont ugyanannyira el fog ernyedni, mint ahogy a forgó rendszeremben is amikor megszűnik a direkt forgató erő és a rendszer magára marad.
Most komolyan nem látsz semmi különbséget a kettő között?
"Newton meg kókler volt LOLNewton meg kókler volt LOL"
Az égvilágon semmi olyat nem mondtam vagy állítottam, ami Newton törvényeivel szembegyalogolt volna.
Érveket kellene már végre mutatni ujjból szopott sértegetések helyett.
válasza:Amiket leírtam, azok tények.
Ha tagadod/nem érted a Newton 1-et hogy a francba mentél át fizikán?
(Volt egyetemen fizikád, nem?)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!