Szórás számításnál honnan tudom, hogy melyik félét kell számolni?

Attól függ, hogy mire nézve akarsz megállapítást tenni. Ha a mintádon túlmutatóan, akkor kell a tapasztalati (N-1). Két példa:

Lány vagy, 6 sráccal feküdtél le életedben és ebből akarsz következtetéseket levonni a magyar férfiak farokméretének szórásáról. Ebben az esetben tapasztalati szórást számolsz, tehát a négyzetes hibákat öttel osztod a képletben. A hat srác kukihosszának átlaga ugyanis nem biztos, hogy megegyezik a magyar emberek átlagával, elvégre ez csak egy kis létszámú minta többmillió férfiből. Az Bessel-féle korrekció (N helyett N-1) ezt a bizonytalanságot építi be a szórásba.

Ha mondjuk egy üzletlánc tulajdonosa vagy 8 üzlettel, és látni szeretnéd, hogy mennyi az üzleteid havi bevételeinek szórása, akkor viszont sokasági szórást számolnál, azaz 8-cal osztanád a négyzetes hibákat. Itt az értékek nem egy szélesebb populációból származó minták: ennyi üzleted van, és kész. A 8 üzleted bevételének átlaga nem pusztán becslés, hanem a tényleges átlag, így a korrekcióra nincs szükség.