Elektronbol kvark?

"Hullamkent egyszer eltűnik es megjelenik máshol."

Na erre most nem ugrik be semmi konkrét példa, ha van, linkelhetnéd.

Amúgy komplett atomokkal is el lehet érni, hogy hullámként viselkedjen, szuperpozícióba lehet hozni, stb.

Ilyen esetben végképp valószínűtlennek hangzik, hogy kvarkszintű szétesést szenvedne. Ha meg egy teljes atomnak nem kell kvarkokká hullania azonos jelenséghez, akkor elektronoknak miért kellene?

Mos ez csak egy logikai morfondírozás volt, nem vagyok atomfizikus, de szerintem a dolog már így logikai alapon is támadható.

Az elektronok leptonok, nem kvarkokból állnak. (Senki nem tudja, miből állnak, jelenleg elemi részecskéknek tekintik őket.)

"Hullamkent egyszer eltűnik es megjelenik máshol." - nem teleportálgatnak, alapvetően következetesen viselkednek, bár a pontos hollétüket a térben (jelenleg) nem lehet megállapítani, de az előfordulási valószínűségük rendezettséget mutat, kiszámítható.

Nem hullám meg anyagként viselkedik hanem hullámként vagy részecskeként. Hullám részecske kettősség jelmező nem csak az elektronra, hanem a többi részecskére is. Albert Einstein, Louis de Broglie és mások munkásságának köszönhető, hogy tudjuk hogy minden objektumnak van hullám és részecsketermészete, de ez csak nagyon kis méretskálán érzékelhető. Esetektől függ, hogy mikor viselkedik hullámként és mikor részecskeként.

Az elektron az igazán elemi részecske, vagyis nincs neki belső struktúrája. Kvarkokból áll pl a neutron,proton. Szabad kvarkot azonban nem találtak, de erre a célra állítottak fel dekatorokat.

Az emlősagy logika nem állja meg a helyét ilyen mérettartományokban. Vagyis egy kisgyerek, egy nem rég szület macska, egy majom stb. kísérletekkel igazolt, hogy gurul egy labda/fut valaki/valami és eltakarja valami akkor az a hipotézise van hogy az továbbra is van és egyszerre egy helyen van és mindig van valahol. Azonban itt nem alkalmazható és nem érvényes ez a logika. Evolúciósan nem igazodott ehhez az ember agya, mert régen az emberiség hajnalán amikor jött a Szavannán egy sárga pont ami egyre nagyobb lett, akkor az a hipotézise támadt az ősembernek hogy közeledik az a valami, az egy tigris és tűnés innen. Nem kezdett el azon lamentálni ha itt lesz akkor vajon körül fogja e hullámozni a fát, aki még is ezt tette azt megette a tigris, vagyis egyszerűen kihalt ha volt olyan aki olyan képességekkel rendelkezett volna, de lehet hogy kiváló atomfizikus lehetett volna az illető ha később születik. Egy szó mint száz, nem születtünk azzal a képességgel, hogy ezt el tudjuk képzelni, ezt a teljesen más világot mint amit makroszkopikusan tapasztalunk. Ami valójában nem is teljesen más, csak a bennünk élő alapfeltételezések a mindennap megtapasztalt világunkról teljesen mások. A kvantumszintű dolgok a következményei a makroszkopikusan érzékelhető világunknak. Pl a szuperfolyékonyság ami nagyon furcsa, kvantummechanikai folyamatok makroszkopikus megjelenése, vagy a részecskefizikában ismert Pauli-elv miatt nem zuhansz bele a padlóba, és nem fordítva kell megmagyarázni. Megismerésünk a dolgokkal pont fordítva történt, hogy előbb ismertük a makroszkopikus világot aztán a részecskék világát, ami mint mondtam nem 2 különböző világ.

Egy anekdota Marx György professzortól, nem pont azokkal a számokkal mondom, de nem lényeg.

Bemegyek a bankba, hogy utaljak 497,3435543 forintot neki, ennyit nem lehet mondják. Mert a forintnak kvantuma van régen 2 fillér majd 1 forint, de jelenleg 5 forint. Micsoda?-mondom meglepődve-. Gyors túlteszem magam rajta, akkor 500 forintot utalok odaadok 5 darab fém százast. Ő neki úgy is tetszik a fémszázas. Amikor megkapja mondja felháborodva, hogy egy ronda barna papírt kap, nem fémszázasokat mint mondtam neki. Majd megismétlem a kísérletet hogy paír 500-ast adok neki és nézem hogy kapja meg. Hol fémszázasokat adok fel és fémszázasokat kap hol nem, hol paírt és fémszázasokat kap stb. Feljegyzem. Majd felkérem Rózsa Sándort, hogy állítsa meg a szekeret hogy lopják a fémet vagy mi van a fémszázasok papír 500-asá alakulnak útközbe, derítse ki. Megállítja a betyár a szekeret majd a vezető zavarosan magyaráz Rózsa Sándornak hogy valójába csak papírokat viszünk melyekre fel van jegyezve meg a forint interferenciája stb. Nemigen érti, hogy miket magyaráz.

Nevet az ember azon, hogy hogy lehet valaki olyan idióta hogy ennyit nem tud. Ha pénzzel mondja el az ember akkor mindenki érti. Manapság minden napos az internetes átutalás. Senki nem hiszi azt, hogy a netkábelen fém százasok gurulnak át a másik félnek. A pénz az nagyon jó analógiája hullám részecske természetnek ebből a szepontból, hogy kapiskálja, hogy nem úgy kell elképzelni.

"Okozhatja e ilyen dolog a töltéset?"

Erre csak nagyon röviden, így is sokat írtam. Erre a legvalószínűbb a húrelmélet magyarázata, hogy a részecskék különböző húrok rezgési módusai. Mely magyarázatot ad, a különbözű kölcsönhatásokra is. Azt, hogy igaz e húrelmélet 10 milliószor nagyobb energiákon lehetne vizsgálni mint amit jelenleg tud a legnagyobb gyorsító.