Fizikálisan lelehet irni bármit képletekkel?

Mindent nem, de a fizikai tulajdonságait igen.

Természetesen le lehet írni a többi tulajdonságát is matematikai nyelven, csak akkor az már nem fizikának számít, de az elv ugyanaz.

A fenti példánél maradva, leírhatom mondjuk az óra árát, így: 1000 Ft. Megadhatom, hogy adott idő hogyan változik egy használt óra piaci értéke; ebben szerepet játszhat az infláció, az óra eredeti értéke, hozzáférhetősége, keresettsége (kereslet-kínálat), a forint árfolyama, meg még egy csomó más tényező; csak akkor ez már nem fizika, hanem közgazdaságtan.

Alapvetően a matematika egy leíró nyelv, vagy még inkább: egy modellező eszköz. Ugyanúgy, mint a beszélt nyelv.

Csak nem szavakhoz rendelsz jelentést, hanem egy rövidebb szimbólumhoz, és képleteket használsz mondatok helyett.

Vegyük például ezt a szót, hogy: óra. És akkor ez már nem fizika, matematika, közgazdaságtan, hanem nyelvészet. Az órának a neve ugyanúgy tulajdonsága, csak nem fizikai.

Kezdjük ott, hogy mi az a képlet.

A fizikában bizonyos mennyiségek – pl. egy objektum bizonyos tulajdonságai – között van egy összefüggés. Például egy test tömege, a térfogata, meg a sűrűsége között van egy összefüggés. Ezt lehet felírni egy képlettel:

m = ρ * V

Mit mond a képlet? Azt, hogy ha egy testnek ismert két tulajdonsága, a sűrűsége és a térfogata, akkor ez meghatározza a számunkra kérdéses tulajdonságát, a tömegét.

A képlet tehát tulajdonságok között teremt kapcsolatot. A tulajdonságoknak számszerű kifejezéseknek kell lenniük, egy számból és egy mértékegységből állnak. Pl. a 3 méter azt jelenti, hogy van egy etalonunk, egy hosszúság, amit elneveztünk úgy, hogy méter. A 3 méter azt jelenti, hogy az adott méret a méternek elnevezett etalon hosszának a 3-szorosa.

Most az a kérdés, hogy ketyegő órát milyen etalonhoz mérsz, illetve hogyan számszerűsíted. Mert tegyük fel van egy képleted, ami kifejezi az órát magát. Mindenféle tulajdonságokból kijön az, hogy az óra egy valamilyen etalonnak a valahányszorosa. 1 ketyegő óra = 3 krumpli? A krumpli és az óra között hogyan teremtesz mennyiségi összefüggést? Vagy mit választasz etalonnak, mértékegységnek?

Persze kicsit matematikaibb szemléletben az óra akár leírható egy halmazzal, mondjuk a óra összes részecskéjének összes tulajdonságával. Tehát az óra egy halmaz, aminek az egyik eleme egy olyan proton, aminek a pozíciója ennyi, egy olyan neutron, aminek a pozíciója annyi, stb… De ez is problémás kvantumfizikai okok miatt. Pl. a Heisenberg-féle reláció miatt. Egy részecskének nem ismerhető meg minden tulajdonsága. Például ha ismerjük az impulzusát egy bizonyos pontossággal, akkor a helyzete egy bizonyos pontosságon belül nem határozható meg.

Persze, mindent le lehet írni.

Pusztán modellt kell találni, felírni az egyenleteit, és megoldani. (diffegyenletekről beszélünk...).