El tudnátok mondani, hogy általánosságban egy fizikai feladatnak mely része fizika, és mely része matematika?
> Hogy működik a fizikai modellalkotás? Részleteznéd?
Kb úgy, mint az "értõ olvasás". Ha az van leírva, hogy kötélen lóg a test, akkor megérted hogy ez mit jelent, és tudod hogy ez azt jelenti hogy felfele kiáll egy "K" nevû kötélerõ a testbõl.
(magasabb szintû fizika esetén kicsit más, és sokkal viccesebb)
> Milyen jellemzők alapján lehet rájönni, hogy egy adott feladatban melyek a fizikai, és melyek a matematikai részek?
A fizikafeladatban nincsenek matematikai részek. A megoldásban esetleg. Leginkább a rész helye alapján. Ha azt látod hogy a megoldás közepén helyezkedik el valami, és nem úgy néz ki hogy "Newton n. törvénye", de sokkal inkább hasonlít egy hosszú törtes kifejezéshez, akkor az a matematikai rész. Ha inkább az elõbbi módon néz ki, és a megoldás elején vagy végén szerepel, akkor az a fizikai rész.
(Mj: ebbe a feladat részfeladatos felépítése nagyon bekavarhat, ilyenkor sûrûn felváltva követik egymást a fizikai és matematikai részek, és az az információ hogy kb hol van egy adott rész, nem mond semmit arról hogy matematikai vagy fizikai)
Nagyon jókat mondtál, tényleg, tetszik, mert úgy érzem ráéreztél, hogy mire gondolok.
De ezt a részt nagyon nem értettem:
"A fizikafeladatban nincsenek matematikai részek. A megoldásban esetleg. Leginkább a rész helye alapján. Ha azt látod hogy a megoldás közepén helyezkedik el valami, és nem úgy néz ki hogy "Newton n. törvénye", de sokkal inkább hasonlít egy hosszú törtes kifejezéshez, akkor az a matematikai rész. Ha inkább az elõbbi módon néz ki, és a megoldás elején vagy végén szerepel, akkor az a fizikai rész.
(Mj: ebbe a feladat részfeladatos felépítése nagyon bekavarhat, ilyenkor sûrûn felváltva követik egymást a fizikai és matematikai részek, és az az információ hogy kb hol van egy adott rész, nem mond semmit arról hogy matematikai vagy fizikai)"
Át tudnád fogalmazni? Illetve hogy mi amitől a magasabb szintű fizika olyan vicces? Kíváncsivá tettél :)
Az amúgy a baj, hogy #11-13 -ban igen speciális esetekre korlátozódtok...
A korrekt és szabatos szemléletmódot adó válasz #10-ben van.
Azt nem te írtad véletlen? :P
"Miből is gondolnánk, hogy lineáris pályán történik a sebességváltozás, miért nem egy parabola, vagy sinusgörbe mentén..."
Ez inkább pongyola, mint korrekt vagy szabatos. Ki az, aki a vt grafikont nevezi pályának?
"Vagyis nem állandó a gyorsulás, nem lesz igaz az aa=deltav/deltat képlet."
Pedig úgy van definiálva.
" hiszen középiskolában
aki tanult rugóra akasztott test mozgásáról, az tudja, hogy a sebesség bizony az időnek cosinusfv.-e, a gyorsulás pedig sinusfv.-e"
WTF
"Azt nem te írtad véletlen? :P "
De igen.
"Ez inkább pongyola, mint korrekt vagy szabatos. Ki az, aki a vt grafikont nevezi pályának?"
Valóban, itt nem a legtalálóbb megfogalmazást használtam. Helyesen úgy kéne fogalmazni hogy:
Miből gondolnánk, hogy a sebesség időben lineárisan változik?
" "Vagyis nem állandó a gyorsulás, nem lesz igaz az aa=deltav/deltat képlet."
Pedig úgy van definiálva. "
Persze, középiskolai szinten, lebutítva! Az általános definíció messze nem ez...
" hiszen középiskolában
aki tanult rugóra akasztott test mozgásáról, az tudja, hogy a sebesség bizony az időnek cosinusfv.-e, a gyorsulás pedig sinusfv.-e"
Jó példa, ahol a gyorsulás időben változó!
"Kis delta, nagy delta, latin d vagy \partial?"
Ez most kérdés lenne? Ha igen, mihez?
Végeztem egy mini-kutatást, mi (évfolyam + oktatók) a \partial jelet, azaz a ∂-t "deltá"-nak ejti képletben, amikor nincsen különösebb jelentése, azaz nem parciális vagy mondjuk határ.
Angolul biztosan nem ejtik így:
Szóval ha minket kérdeznél, nálunk a delta-es-per-delta-té a sebesség definíciója.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!