A Vas-vaskarbid állapotábrában a GOS vonal mentén miért van (illetve kezdődik) az allotróp átalakulás? Azért mert a Ferrit kevesebb szenet tud feloldani mint az Ausztenit, és ezért változik meg a kristályszerkezete? Van összefüggés a kettő között?
nem, nincs
a G az a pont ahol a tiszta vas átalakulna egyik rácsból a másikba. az S az eutektoidos pont (ami pont ugyanaz, mint az eutektikum csak nem olvadékból, hanem szilárd oldatból) ezért ezen megy az átalakulás.
az O-nak az egészhez igazából semmi köze, mert az a mágneses tulajdonságra vonatkozik. (O-M ami alatt ferromágneses)
"Az ausztenit szilárd oldatából cementit kezd kiválni"
a G-S vonalon? azt hogy?
ferrit. cementit az E-S vonalon válik ki...
"a G-S vonalon? azt hogy?
ferrit. cementit az E-S vonalon válik ki..."
Az ausztenitből a ferrites állapothoz kiválik elég sok szén. Ott torzítja a kristályrácsot kiválva.
Az igaz, hogy az E-S vonal alatt alakul ki a cementit-ferrit réteges szerkezet, amit a perlit vagy a bainit.
De a szénkiválásból a cementit-keletkezés azért megy más E-S fölött is.
A kérdező azért kapisgál jófelé, mert valóban van közae a dolognak a szénkiváláshoz, de elsőrendűen az allotróp átalakulás a tér- majd lapközepes kristályok adott hőmérsékleten stabil állapotáról szól, szóval ez elsősorban kristályszerkezetei átalakulás, a kisebb szén-oldhatóság már ennek következménye.
nos. az ausztenit és a ferrit szilárd oldat. mindkettő adott mennyiségű karbont képes oldani. (az ausztenit karbon oldó képessége az ES vonal)
szóval, ha neked van egy GS közötti összetételű ausztenited, akkor ha azt hűteni kezded (hogy elérje valahol az GS vonalat), akkor az ausztenitből ferrit válik ki (GP vonal) az ausztenit karbontartalma meg nő ni fog.
aztán ha eléri az ausztenit összetétele az S pontnak megfelelőt (és ezzel a hőmérséklete is), akkor eutektoid keletkezik, ami ugyan valóban ferrit és cementit lemezekből áll, de azt mondani, hogy az "ausztenitből előg sok szén válik ki", az leginkább akkora karó, hogy a fal adja a másikat...
csak, hogy tiszta legyen...
Erdembe nem kaptam a kérdésre választ. Ezt mindet tudom amit leirtatok.
A kerdes az lenne, hogy miért van allotróp átalakulás?
Az egyik gyerek fuzeteben úgy láttam hogy egy masik tanar azt diktálta le, hogy mivel allotrop átalakulás van, a szén kidifundal a racsbol, (mert hogy nincsen helye), es a kisebb mértékű szenoldo képesség az allotrop átalakulás miatt van.
Ez megütötte a szememet.
De akkor ez igaz!?
"A kerdes az lenne, hogy miért van allotróp átalakulás?"
hát, mert csak. a fizkémesek erre azt mondják, hogy az allotróp átalakulás hőmérsékletén (szinfémnél) a módosulatok szabadentalpia görbéi metszik egymást.
a ferrit valóban kevesebb karbont képes oldani, mint az ausztenit, de azt mondani, hogy nincs helye, kissé necces, mert a két formáció közül az ausztenit a "tömörebb" mégis több karbon "fél el benne".
Na ezaz! 😄
Azt én értem hogy a két folyamat "egyszerre" is érvényesül, de attol nem biztos hogy ok-okozati összefüggést hoz létre... Akkor ez sántított nekem egy kicsit, mert mashol nem olvastam ilyet hogy kimondottan azballotrop változás miatt nem lesz képes "sok" szenet feloldani...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!