Mik is voltak a 21. század tudományos áttörései?

1) A XXI. század elején vagyunk. Mik voltak a XX. század áttörései 1916-ig? Nem tudnál hirtelen olyan sokat felsorolni.

2) A tudomány nem áttörésszerűen fejlődik. A kisiskolás elképzelés az, hogy van a zseniális tudós, és jól megoldja a hatalmas problémát. De a valóságban több millió tudós van, és a fejlődés egy lassú és folytonos folyamat. Nagyon ritkák, és ahogy egyre bonyolultabbá válnak a kutatott témák, egyre ritkábbak az ugrásszerű lépések.

3) Elsősorban az orvostudomány/biológia és modern fizika területén vannak nagy áttöréseknek helyek. Fizikából lehetne említeni a gravitációs hullámokat és a Higgs bozont. De nem értek hozzá, nem tudom hogy ezek mennyire ténylegesen fontosak, csak hogy sokat voltak a hírekben. Az orvostudomány/biológia területéről pedig mindenféle génterápiákat. Plusz pl. az első AIDS-es ember teljes gyógyulása, vagy a személyre szabott rák gyógyszerek. Szerintem ezek elég nagyok ahhoz, hogy áttörésnek nevezzük őket.

@1: XX. század 1916-ig?

Fotoelektromos jelenségek magyarázata, speciális relativitáselmélet, radioaktív bomlások időfüggésének kimutatása, felezfelezési idő fogalma, az atommag felfedezése, Bohr féle atommodell, általános relativitáselmélet - így hirtelen, csak a fizika területéről. A gravitációs hullámok kimutatása konkrétan ez utóbbi kísérleti bizonyítéka, de már egy évszázada (plusz egy éve) megjósolták őket. A Higgs bozon létét is vagy fél évszázada... Szóval egyik sem fantasztikus újdonság...

Elméleti fizika terén nem nagyon sikerült semmi újszerűt és átütőt alkotni eddig, szöges ellentétben a XX. század első 16 évével. Ami nem csoda, nem kicsit nehezebb a dolgunk most, mint akkor. Az alacsonyan függő almákat már mind leszedték.

Az előzőhöz kapcsolódva: az áttörés azt jelenti, hogy egy komoly problémát egyszer csak képesek voltak megfogalmazni, soká kutatták, és mondjuk idén publikáltak valamit, ami a sokadik publikációként végre magyarázatot adott. Ezzel az elmélet fő problémája helyett az apróbb szálak kerülnek sorra, valamint egyesek elkezdenek gondolkodni, a gyakorlati alkalmazáson. E gondolkodás fő problémája, hogy valami gazdag mecénás (kormány, vagy cég) megérti-e, miről van szó, és e megértés hatására jó sok pénzt is adjon a jövő haszna reményében. És egyszer csak a nagyközönség számára megjelenik egy új Puskás Tivadar a maga hírmondójával. Amit ma televíziónak hívunk, de eddig azért történt egy és más közben.

Egyébként a gyakorlati életben az egyik szegmens a közelmúltban az elektronika volt. Hatvan év alatt az első számítógéptől eljutottunk a mai informatikai rendszerekig, okostévékig és okostelefonokig. Ma pedig az informatikában az adatbányászat a fő fejlődési terület. Már mindent össze tudunk gyűjteni, de a gyors rendszerezés még hátra van. A gyakorlati fizika nagy áttörése az energiatárolás lesz. A biológiában pedig a betegségek mikrobiológiájának (vagy inkább kvantumdinamikájának?) megértése.