Tudományos kérdés, hogyan mérték az éveket Jézus után?

Jézus korára már arra is rájöttek, hogy egy év az nem pontosan 365 nap, hanem a 365,25 egy jobb közelítés, és négyévente szökőnapokat vezettek be, lásd a Julián-naptárat. (Ugye Julius Caeasar Kr. e. 70 körül uralkodott vagy hogy… Mindegy.)

Az év kimérésének lényege pedig úgy nagy vonalakban annyi, hogy megnézed, hány éjszakánként állnak ugyanúgy a csillagok az égen. Például rögzítesz egy egyszerű csövet a földhöz (nem kell bele lencse), és minden éjfélkor megnézed, hogy hogyan állnak benne a csillagok. Érdemes lejegyezni. Nagyjából 365 naponként fogod ugyanazokat a csillagokat ugyanúgy látni. Másik lehetőség, hogy méred a nappalok és éjszakák hosszát, és a két tavaszi napéjegyenlőség között eltelő idő az év. Persze homokórákkal ezt biztos sok macera volt figyelni, legalábbis szerintem több, mint a csillagokat.

Ha sok évig figyeljük, akkor még jobb közelítést kapunk, például Gergely pápa azt vette észre, hogy körülbelül 1500 év alatt 11 napos csúszás van (a tavaszi napéjegyenlőségben/a január elsejei csillagállásban). Ezért elhatározta, hogy 100 évenként kihagy egy szökőnapot, így lett volna –4 napos a csúszás, de 400 évenként visszatett egyet, ezzel korrigált. Így a Gergely-naptárban az évek átlagos hosszára 365,2425 nap adódik.

Azóta műholdakkal meg atomórákkal már nagyon pontosan tudjuk figyelni a csillagok helyzetét, és még jobban meg tudjuk mérni az év hosszát, amire 365,24219 nap adódik. (Ez utóbbiból csak annyi a tanulság, hogy gyenge műszerekkel is lehet pontosan mérni, csak türelem kell hozzá. Másfél évezred például milliomodos pontosságot hoz.)

Na, most nézem, hogy tök jó módszereket írtunk az év hosszának kimérésére (legalább 3-at), csak pont a kérdésre nem válaszoltunk, hogy hogyan kapcsolódnak ezek ahhoz, hogy a Föld kering a Nap körül meg ilyen hülyeségek. De akkor ezen tessék gondolkozni egy kicsit. Azon kívül, hogy a Föld kering a Nap körül, még azt kell tudni, hogy a forgástengelye dől a keringési síkjához képest (ez a napéjegyenlőséges/Stonehenge-es-napkeltés módszer megértéséhez kell); vagy hogy a csillagok olyan messze vannak, hogy lényegében állónak látszanak (ez a csöves, amúgy mezopotámiai módszert magyarázza). Ennyiből kis gondolkodással össze kellene tudnod rakni a dolgokat.

Házi feladat 2: az év hosszának pontosabb ismeretében milyen kiegészítést kell hozzátenni a Gergely-naptárhoz, hogy 50 000 év alatt se csússzunk napot?

Amúgy az ókorban akkor kezdett el fontossá válni az időszámítás, amikor kialakult a mezőgazdaság. Az időjárás ugyanis ciklikusan változott az évszaknak megfelelően, ezért a termelést ehhez kellett igazítani. Konyhanyelven: nem volt mindegy, hogy mikor ültetik el a növényeket.

Egyébként az az állítás, hogy azt hitték, a Nap kering a Föld körül így ebben a formában nem igaz. A heliocentrikus világképet ugyanis Kopernikusz előtt már Hérakleidész és Arisztarkhosz ókori görög filozófusok is megfogalmazták.