Nálunk miért nincs sarki fény, míg a sarkokon van?

[link]

Itt majdnem minden kérdésedre megtalálod a választ. Amire nem, azt tedd fel külön, és keresünk rá.

Komolyan? Miért nem? Pedig ott van leírva szinte mindenre a válasz, amit kérdeztél.

No nem baj, segítek kicsit:

"1.) Mi a pontos fizikai oka, amiért itt nem tud keletkezni?"

"A töltött részecskéket a földi magnetoszféra nagyrészt eltéríti, a mágneses pólusok körüli tartományban azonban bejutnak a légkörbe. "

"Erős naptevékenységet követően, mágneses viharok idején megváltozik a magnetoszféra szerkezete, ilyenkor a sarki fény alacsonyabb szélességi körökön, így nagyon ritkán Magyarországon is megfigyelhető."

"2.) A sarki fény gerjesztett részecskéinek "hőmérséklete" mekkora?"

"A részecskék ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba. A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemző színű. A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékesibolya vonalai jelentkeznek, a sarki fény az ultraibolya tartományban is erős."

"3.) Az északi, vagy a déli sarkon van sűrűbben sarki fény? "

Jellegéből adódóan nincs számottevő különbség az előfordulás sűrűségében.

"4.) Az északi, vagy a déli sarkon erősebb-e a fénye a sarki fénynek?"

Jellegéből adódóan a fényerőben sincs számottevő különbség.

"5.) Milyen színe van az sarki fénynek északon? És délen?"

Jellegéből adódóan a színösszetételben sincs számottevő különbség.

5/b:"Mi az, amiért az egyes esetekben különbözőek a színek?"

"A részecskék ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba. A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemző színű. A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékesibolya vonalai jelentkeznek, a sarki fény az ultraibolya tartományban is erős."

A 6-os kérdésed az, amire nincs válasz a nyúlfarknyi Wiki linkben, és én sem tudok rá biztos választ adni. De logikusan gondolkodva, a napszél erőteljes hatása deformálja a magnetoszférát, ezt viszont nem szimmetrikusan teszi, így különbségeknek is kell lenniük az északi és déli sarki fény között ugyanazon időpontban. Bár ez nem feltétlenül jelentős mértékű, de az "egymás tükörképei" meghatározás ettől már nem állja meg a helyét.

Nem tudom, hogy ez-e a valós válasz, mindenesetre logikusan gondolkodva ez ésszerűnek tűnik.

Minthogy a földi mágnesesség okozza, annak két pólusa van, korábban úgy gondolták, az egyik pólus az északi, másik a déli sark közelében van, és hát ebből következhetnék a tükörkép.

Azonban mind az alakzatot, mind a színt igen erősen befolyásolják a lokális viszonyok (időjárási, és magnetikus eltérések), ezért ilyesmit egy erősen stabil mikrokörnyezetben még csak csak el lehet képzelni, de egy ilyen összetett és helyenként, pillanatonként változó közegben már nem. A valós helyzet tehát az, hogy a jelleg és ok azonos, a többi eltérő. Még egy helyen, különböző időpontokban is.