Hogy tágul a tér?

"1 Ha mindenhol egyenletesen tágulna, akkor az égitestek/mindegyik részecske egyenletesen távolodna a hozzá kötött másik objektumoktól, részecskétől."

Nem.

A tér egyenletesen tágul - a benne levő tárgyak nem. Más kölcsönhatás határozza meg ezt a két dolgot, és emiatt a tárgyak és a közöttük levő távolságok nem tágulnak. A tér viszont igen.

"Nekem önálló gondolataim vannak, amik ha hibásak, akkor rámutattok a hibákra. De mutassatok rá, hogy hol a hiba"

Ehhez olyan matematika kellene, amihez én sem értek, de te biztosan nem.

Ezért aztán én sajnos nem tudom neked bizonyítani, hogy butaságokat mondasz. Vagy elhiszed nekem, vagy nem.

De ha nem, akkor rosszul jársz, mert sajnos TÉNYLEG rossz úton indultak el a gondolataid. A lufis példa csak egy példa - de EZ áll a legközelebb a valósághoz, és ez alapján lehet a legjobban elképzelni, hogyan tud tágulni úgy a tér, hogy NINCSEN sehol forrás, vagy keletkező új térrész.

Lehetne ilyen is a tágulás, ahogy te elképzelted (tudósnak is eszébe jutott már ez) - DE NEM ILYEN, és ez már be is lett bizonyítva.

Próbáld talán megnézni Dávid Gyula előadásait a mcse-n. Jó hosszú, de sok érdekeset tudhatsz meg belőlük.

Oké, de részben akkor is igazam van! Mert az objektumok sötét energia miatti távolodásának nincs semmi köze a világegyetem egyenletes térnövekedéséhez. A világegyetem (tehát a létező tér) egyenletesen növekszik. Tehát a tér 1-1 pontja idővel egyre távolabb kerül a mellette lévő ponttól, de mindez egyenletes sebességgel történik.

A sötét energia miatti anyaggal rendelkező objektumok egymástól való egyre gyorsuló távolodásának pedig ehhez semmi köze. Azt viszont már nem tudom, hogy maga a tér hogy tud növekedni. valaki szerint a növekedés a fénysebességnél jóval gyorsabb ütemben történik. Valaki meg azt mondta nekem, hogy a fotonok jelenléte az, ami miatt a tér magától megjelenik. Így hát ahova eljut a fény, ott megjelenik a tér is.

#16, na te aztán jól összekeverted a dolgokat.

A világunkban a galaxisok jelenleg AZÉRT távolodnak egymástól, mert a tér tágul. Jó, persze van gravitáció is, ami "kisebb" körzetben bekavar sok helyen - de alapvetően a galaxisok egyenletesen töltik ki a teret, és nem sodródnak pl. a világ széle felé, ahogy te képzeled. OLYAN gyorsan tágulnak, ahogy a tér tágul, és továbbra is kb. egyenletesen töltik ki a teret.

Ami pedig a tágulás sebességét illeti: ez csak nagyon nagy méretben számít. 46 milliárd fényév távolságban már tényleg eléri a fénysebességet, és EZÉRT nem látunk el ennél messzebbre.

A "Hogy tágul a tér?" kérdésre az a válasz, hogy az általános relativitáselmélet kozmológiai alkalmazásakor az Einstein-egyenletek megoldása során eredményül adódó metrika időfüggő. A metrika (metrikus tenzor) az a mennyiség, amely kapcsolatot teremt a koordináták különbsége és a tér(idő)beli távolság fogalma között. Amennyiben ez időfüggő (függ az időkoordinátától), az azt jelenti, hogy a testek közötti térbeli távolság is időfüggő, tehát adott esetben nőhet is anélkül, hogy ezek a testek a térben ténylegesen elmozdulnának. Ezt jelenti az a kifejezés, hogy a "tér tágul".

A tér tágulásához megfelelő anyagsűrűség-eloszlás, pontosabban energia-impulzus tenzor eloszlás (tenzormező) szüséges, amely esetben a metrika időfüggése pusztán matematikai alapon automatikusan következik. Jelenlegi ismereteink szerint a tágulás gyorsuló, és épp ez vezetett arra a következtetésre, hogy a megfigyelhető (azaz elektromágneses sugárzást kibocsátó) anyag csupán kb. 4%-át alkotja a Világegyetemnek, és kb. 3/4 rész olyan taszító hatású valami kell legyen, amely a tágulást gyorsítja. Ez a sötét energia.

Az Univerzumnak nincs széle, mert nem olyan a topológiája, aminek van széle. Az Univerzum nem valamiben tágul kifelé, hanem egy önmagában zárt sokaság, amelynek leírásához nincs szükség külső beágyzó rendszer feltételezésére. (A zártságot itt most úgy értem, hogy nincs összeköttetésben semmi "külsővel" vagy "nagyobbal".)

75%-os!

Itt ezt mondod:

"A tér egyenletesen tágul - a benne levő tárgyak nem."