Áramérőség miért nincs egy fogyasztó után?

Úgy látom csak nem akarod megérteni.

Amit ott kiír, az a potenciál, vagyis a földponthoz képest mért feszültség. Mivel az a vezetékdarab a földpontra van kötve ezért 0 V-t mutat.

Ha ott 5V lenne, akkor az 5V-s táp túlfelén 10 V lenne. Mivel a táp egy ideális feszültséggenerátor, az ő két lába között mindig 5V lesz a feszültség, ha törik ha szakad. (ha rövidre zárod akkor nyilván nem, a valóságban ilyenkor füstöl el az elemed).

Ha a fogyasztód mindkét lábán 5V (potenciál!) lenne, akkor nem lenne rajta feszültség (potenciálkülönbség), tehát nem folyna rajta áram. (R = U/I -> I = U/R)

Amíg az alapfogalmakkal (feszültség, potenciál, áramerősség, stb.) sem vagy tisztában, addig inkább csak sima (lineáris) ellenállásokkal "kísérletezgess", ne ledekkel, mert egy lednek nem olyan egyszerű a karakterisztikája.

Annyit elárulok, hogy a feszültségnek semmi köze az elektronok számához. A feszültség (VOLT) azt mutatja meg, hogy mennyi munkát kell végeznie az elektromos térnek, hogy az első pontból átvigye a második pontba az elektront (töltést).

Az áramerősség (AMPER) pedig azt mutatja meg, hogy az adott vezetéken mennyi elektron (töltés) megy át időegység alatt.

Ajánlom figyelmedbe a soros kapcsolás tanulmányozását.

Egy sima ellenállás esete:

[link]

Két ellenállás sorba kötve:

[link]

Megpróbálom nagyon "tudományosan" magyarázni :)

Látható, hogy egy ellenállás esetén mind a 10V az egy ellenállásunkon esik. Tehát úgymond 10V-nak kell átnyomnia egy ellenálláson az elektronokat, így 1 mA-nyi elektronáramot tud átnyomni.

A soros esetben a két ellenállás osztozik a 10V-on tehát mindkettőn 5V esik. 10 V-nak kell KÉT ellenálláson átnyomnia az elektronokat. Összesen csak feleannyit tud átnyomni, mint az előző esetben.

Mikor az első ellenálláson átnyomta őket, akkor elhasználta az átnyomó erejének a felét(5V), azért csak annyit, mert csak feleannyi elektront nyomott át, mint az előző esetben. Így maradt még neki (5V), hogy a második ellenálláson is át tudja nyomni az elektronokat az elektromos tér. Miután a második ellenálláson is átnyomta őket, elfogyott az ereje, nem tud több elektront átnyomni (0V), ekkor visszakullog a tápba, ahol egy kiadós ebéd után újult erővel (10V) kezdi elölről az elektronok nyomkodását az elektromos tér.

Amit még érdemes megfigyelned mindkét esetben, hogy az elektronok száma (az áram) az egész körben ugyanannyi, csak a tér munkavégző-képessége(feszültsége) csökken, miután munkát végzett...

ui: a -12nV (-0.0000000012 V) nem tudom hogy miért jött ki, 0 kéne legyen, ha nem képként linkelted volna be, akkor talán lenne esélyünk megmondani, hogy mi okozza ezt a programban.

"Akkor eddig nagy tévedésben éltem, azt hittem a feszültség az elektronok számát jelenti."

Hát igen, rendesen el voltál tévedve. Az töltések számára a töltésmennyiségből (Q) következtethetünk és coulombokban [C] mérjük az SI-ben.

A feszültség (U) az egy töltés-szétválasztottsági állapot. Ez az áram (I) hajtóereje.