Vegyi anyagok párolgása? (több lennt)

Ha a tiszta gőzfázist akarod vizsgálni, első körben használhatod az ideális gáztörvényt:

pV=nRT

Ettől persze jelentősen eltérhet az intermolekuláris kölcsönhatások miatt, ekkor beszélünk reális gázokról. Az ideális gáztól való eltérést egy ún. kompresszibilitási faktorral lehet jellemezni:

pV=znRT

A kompresszibilitási faktor ("z") értéke irodalmi adat adott nyomáson és hőmérsékleten.

Ha a levegővel kevert gázelegy tulajdonságait akarod vizsgálni, ott már figyelembe kell venni az adott hőmérséklethez tartozó gőznyomást is.

Ha tisztán csak a HCl gőz tölti ki a gázteret, akkor igen. Azonban mivel a víznek is van parciális nyomása, így neki is jelen kell lennie a gáztérben - ezzel pedig megint megbonyolítja a helyzetet. További nehézség, hogy a H2O és a HCl között jelentős intermolekuláris kölcsönhatásoknak kell létrejönniük, ezek viszont csökkenteni igyekeznek a tiszta komponensekhez képesti gőznyomásokat.

A legpontosabb az lenne, ha egy irodalmi, mérés alapján kapott ún. empirikus egyenlet alapján lenne kiszámolható. Ilyeneket találni persze külön kihívás, általában táblázatos formákat lelni fel nagy nehezen:

[link]

2. oldal "9.25 Saturated Vapor Pressure" szekció. Kis munkával átváltod valami emberi mértékegységre (pl °C-ra és bar-ra), majd az excel segítségével interpolálsz egy görbét és kiíratod vele az egyenletet. Ezzel kapsz egy f(x°C)=y bar egyenletet, és máris kaptál egy összefüggést a tapasztalható hőmérséklet-gőznyomás viszonyra.