Egy kard elkészítéséhez melyik a legmegfelelőbb anyag?

Atya világ.

Először is, acélból. (Szinte) semmi másból nem készítenek kardot mióta kitalálták az acélt, és nem véletlen. A kardnak keménynek, rugalmasnak és szívósnak kell lennie, az acél pedig ilyen. A gyémánt ugyan kemény, de se nem rugalmas, se nem szívós. A fa meg szívós, de nem kemény és nem rugalmas. Azért remélem ezt a két választ csak viccből adták.

Na most az a kérdés, hogy milyen acélból, mert acél minden vas, aminek a széntartalma 0,002-2,1% közötti (tömegszázalékban). Általában 0,5-0,7% szenet tartalmaznak. A magasabb széntartalmúak ridegebbek és keményebbek, az alacsony széntartalmúak meg puhábbak és szívósabbak. Ezen kívül egy csomó fajta ötvözőt lehet még tenni beléjük, de úgy olvasom, hogy a kardokat nem szokás túlságosan ötvözni, nem tudom miért.

És akkor ott van az edzés. Nagyon sokféle edzés lehetséges, és ezek különböző tulajdonságokat adnak a kardnak.

Hogy pontosan milyen acélt és edzést választasz, az a penge típusától függ. Ráadásul nem csak egyféle acélból lehet a penge. Pl. híresen az egyélű kardokat úgy készítették sokszor, hogy az élnél kemény legyen, a gerince pedig puha és szívós. Lehet csak a felső réteget edzeni, lehet az egészet, lehet mindenfélét. Milyen keménység kell? Mennyire lehet törékeny, vagy legyen inkább szívósabb? A felhasználás szabja meg. A kardtól, tudástól és pénztől függ.

Attól függ milyen célra kell a kard, és mennyit tudsz rá áldozni.

Színpadi kelléknek, vagy falon lógó díszkardnak jó a C45 acél.

Ha komolyabb kard kell, 51CrV4 rugóacél (1.8159)

Edzés 830 - 860 °C hőmérsékletről meleg olajban. Ajánlom megeresztési hőfoknak 460 - 520°C-t.

Ha van kovácsműhelyed, Megpróbálkozhatsz damaszkolással, rugóacél, és Böhler K460, vagy "ezüstacél" összekovácsolásával / 1.2510 , 1.2210 /.

- - - -

#3 Válaszadó! A Minecraft-ban igen, de a valóságban nem igazán.

"modern lekvár az ellenfél."

Nana! A modern lekvárokat nagyon élesre tudják csiszolni!

Az a baj, hogy egy bizonyos fém nem tud minden elvárt tulajdonságot.

Egy kard esetén pl. az éltartósságnak ellent mond a magas szilárdság és rugalmasság.

A keménység ridegséget, törékenységet is jelent.

Ezért kell a kardélnek más tulajdonsággal rendelkeznie, mint a kard testének.

Ezt az ősi japán és kínai kardkészítők két, eltérő összetételű, széntartalmú acél összekovácsolásával oldották meg, a magas szilárdságot és törésállóságot meg a szövetszerkezet hajtogató kovácsolt irányba állításával.

A mai technikákkal inkább eltérő hőkezelési állapottal szokás a különböző tulajdonságokat létrehozni. Példaként alacsony széntartalmú, nem edzhető acél pengén betétedzéssel (cementálás) létrehozható az edzhető, kemény külső kéreg, teliben edzhető anyagból indukciós edzéssel.

Nos, én nem állítanám, hogy ez a technológia jobb, időtállóbb pengét produkál az ősi japán katana módszernél.

De az tuti, hogy gazdaságos sorozatgyártásra alkalmasabb.

Már ha ez szempont.

Mert ha nem, egyedi darabról van szó és az ár sem probléma, a japán katana kovácsok ma is dolgoznak. Egy igazi, eredeti eljárással készült katana pár millió forintért megvehető. Persze, csak ha kiengedik Japánból, mert náluk ez nemzeti kincsnek számít.