Egy gondolat milyen információkat tartalmazhat?

pl. "ágyban, párnák közt halni meg"

vagy "lassan hervadni el, mint a virág"

"miből áll egy gondolat? Miből épül fel?"

Először defináld a gondolatot, akár filozófiai, akár fiziológiai oldalról. Egyik sem lesz egyszerű. (Volt is már ilyen kérdés itt.)

A válasz az, hogy nem tudjuk.

Elméletek sora létezik, mi is pontosan az öntudat, hogyan születik meg egy gondolat és hogyan halványul el.

A probléma, hogy legfeljebb nem invazív (tehát nem a koponya megbontásával járó) módszerek vannak.

Amik vannak, fMRI például azt mutatja, hogy az adott agyi régió oxigenáltabb-e, a helyi keringés fokozódását jellemzi. Ez azt mutatja meg, melyik régiók aktívabbak gondolkodáskor.

Emellett lehet használni EEG sapkát is, de a koponya csillapítása miatt csak e átlagos agyi oszcillációkat lehet mérni, bioelelektromos jeleket. Kb itt ki is merül a tudományunk.

A gondolatok viszgálatához le kéne mennünk neuronpopulációs és dendritikus szintre. Tehát látnunk kéne, ahogy egyes neuronok tüzelnel, és a dendriteken, axonokon keresztül aktiválják egymást láncolat és mintázat szerűen. Egy gondolat, asszociáció úgy alakul ki, hogy egy bejövő bioelektromos jelsorozat hatására, a neuronok nagy populációja aktiválódik láncszerűen. A neuronok közti kapcsolat a szinapszisok erőssége határozza meg, hogy ez a mintázat hogyan aktiválódik.

A memória is egyrészt így tárolódik, mivel a szinapszisok erőssége változik! Ha tanulsz valami újdonságot, új kapcsolatok jönnek létre, szűnnek meg, vagy módosulnak.

Képzelj el egy neuront ami sok másikhoz kapcsolódik. Elkezd tüzelni, de a többi neuron csak akkor jön ingerületbe, hogyha a bejövő jel elér egy bizonyos küszöböt (nagyon leegyszerűsítve, mert ez ezerszer bonyolultabb a valóságban). Ezt a küszöböt könnyebben eléri, ha erősebb a szinapszis.

... és már aktiválódott is egy memóriasorozat, egy kutyáról beugrott a gyerekkorod egy emléke a kutyáddal. Ez már egy gondolat, assszociáció.

A gond tehát az, hogy ezt a bonyolult rendszert egy időben kéne vizsgálni, márpedig a memóráért felelős rész a hippocampus, az agy mélyén van. A thalamus az átkapcsolódásokért felelős, úgyszint mélyen van. Végül a neocortex, egy fejlett, állatoknál sokkal kisebb vagy ki sem fejlődött agykéreg együtt felelős az asszociációkért.

Amit egereknél lehet vizsgálni sejt és dendrit szinten, az az, hogy egy koponyaablakot építesz be, és a génmódosított vírussal megfertőzött agysejtek zölden pittyegnek, ha benézel az ablakon egy drága lézermikroszkóppal. Ilyem módon egy 1 köbmilliméteres kis részben láthatod, hogyan cikáznak az egérke agyában a gondolatok. 100-1000 sejt aktivitásából már lehet következtetni alap dolgokra, főleg a látás, érzékelés, mozgató funkciók működésére.

Látható, hogy még ez is nagyon bonyolult és gyerekcipőben jár.

Egy emberi gondolat megfejtéséhez, az egész koponyát le kéne üvegre cserélni, és különféle optikai módszerekkel vizsgálni a mélyagyi részeket is. Szét kéne vágni az agy egy részét, hogy beültessük magát az optikát, és még génmódosítani is kéne a sejteket vírussal, vagy kémiai festéket injektálni. (Utóbbitól jelenleg 3 évre vagyunk engedélyeztetésnél, epilepsziás betegeknél, de csak a műtétnél)... talán van esélyünk elcsípni egy gondolatot :)

... szóval még sok évtizednyi fejlesztés kell ahhoz, hogy non invazív módon megfigyeljük a gondolatot. Talán az fMRI különféle tracet anyagokkal kombinálva sejtszintű felbontást nyújthat egyszer. Vagy ígéretesek a rádiófrekvencián emittáló anyagok is, mélyebb régiókra is... van sok fejlesztés ezügyben, de még nagyon messze vagyunk attól, hogy vizsgálat közben azt mondod az illetőnek képzeljen el egy kutyát, és a rendszer dekódolja a gondolat kialakulását és mintázatát.