Egy gondolat milyen információkat tartalmazhat?

pl. "ágyban, párnák közt halni meg"

vagy "lassan hervadni el, mint a virág"

"miből áll egy gondolat? Miből épül fel?"

Először defináld a gondolatot, akár filozófiai, akár fiziológiai oldalról. Egyik sem lesz egyszerű. (Volt is már ilyen kérdés itt.)

A válasz az, hogy nem tudjuk.

Elméletek sora létezik, mi is pontosan az öntudat, hogyan születik meg egy gondolat és hogyan halványul el.

A probléma, hogy legfeljebb nem invazív (tehát nem a koponya megbontásával járó) módszerek vannak.

Amik vannak, fMRI például azt mutatja, hogy az adott agyi régió oxigenáltabb-e, a helyi keringés fokozódását jellemzi. Ez azt mutatja meg, melyik régiók aktívabbak gondolkodáskor.

Emellett lehet használni EEG sapkát is, de a koponya csillapítása miatt csak e átlagos agyi oszcillációkat lehet mérni, bioelelektromos jeleket. Kb itt ki is merül a tudományunk.

A gondolatok viszgálatához le kéne mennünk neuronpopulációs és dendritikus szintre. Tehát látnunk kéne, ahogy egyes neuronok tüzelnel, és a dendriteken, axonokon keresztül aktiválják egymást láncolat és mintázat szerűen. Egy gondolat, asszociáció úgy alakul ki, hogy egy bejövő bioelektromos jelsorozat hatására, a neuronok nagy populációja aktiválódik láncszerűen. A neuronok közti kapcsolat a szinapszisok erőssége határozza meg, hogy ez a mintázat hogyan aktiválódik.

A memória is egyrészt így tárolódik, mivel a szinapszisok erőssége változik! Ha tanulsz valami újdonságot, új kapcsolatok jönnek létre, szűnnek meg, vagy módosulnak.

Képzelj el egy neuront ami sok másikhoz kapcsolódik. Elkezd tüzelni, de a többi neuron csak akkor jön ingerületbe, hogyha a bejövő jel elér egy bizonyos küszöböt (nagyon leegyszerűsítve, mert ez ezerszer bonyolultabb a valóságban). Ezt a küszöböt könnyebben eléri, ha erősebb a szinapszis.

... és már aktiválódott is egy memóriasorozat, egy kutyáról beugrott a gyerekkorod egy emléke a kutyáddal. Ez már egy gondolat, assszociáció.

A gond tehát az, hogy ezt a bonyolult rendszert egy időben kéne vizsgálni, márpedig a memóráért felelős rész a hippocampus, az agy mélyén van. A thalamus az átkapcsolódásokért felelős, úgyszint mélyen van. Végül a neocortex, egy fejlett, állatoknál sokkal kisebb vagy ki sem fejlődött agykéreg együtt felelős az asszociációkért.

Amit egereknél lehet vizsgálni sejt és dendrit szinten, az az, hogy egy koponyaablakot építesz be, és a génmódosított vírussal megfertőzött agysejtek zölden pittyegnek, ha benézel az ablakon egy drága lézermikroszkóppal. Ilyem módon egy 1 köbmilliméteres kis részben láthatod, hogyan cikáznak az egérke agyában a gondolatok. 100-1000 sejt aktivitásából már lehet következtetni alap dolgokra, főleg a látás, érzékelés, mozgató funkciók működésére.

Látható, hogy még ez is nagyon bonyolult és gyerekcipőben jár.

Egy emberi gondolat megfejtéséhez, az egész koponyát le kéne üvegre cserélni, és különféle optikai módszerekkel vizsgálni a mélyagyi részeket is. Szét kéne vágni az agy egy részét, hogy beültessük magát az optikát, és még génmódosítani is kéne a sejteket vírussal, vagy kémiai festéket injektálni. (Utóbbitól jelenleg 3 évre vagyunk engedélyeztetésnél, epilepsziás betegeknél, de csak a műtétnél)... talán van esélyünk elcsípni egy gondolatot :)

... szóval még sok évtizednyi fejlesztés kell ahhoz, hogy non invazív módon megfigyeljük a gondolatot. Talán az fMRI különféle tracet anyagokkal kombinálva sejtszintű felbontást nyújthat egyszer. Vagy ígéretesek a rádiófrekvencián emittáló anyagok is, mélyebb régiókra is... van sok fejlesztés ezügyben, de még nagyon messze vagyunk attól, hogy vizsgálat közben azt mondod az illetőnek képzeljen el egy kutyát, és a rendszer dekódolja a gondolat kialakulását és mintázatát.

Na ez egy tök jó kérdés.

Ugye a gondolatnak mindig van tárgya. Ez lehet egy fizikai dolog (egy hang vagy egy látvány) vagy nem-fizikai, elvont dolog (érzés, gondolat, helyzet stb.) De ezen tárgyak mindegyike egy élményhez, tapasztalathoz kötődik.

Így talán mondhatjuk, hogy a gondolat az a tapasztalatok lenyomata a tudatban. Ez magában foglalja azt is, amit a tapasztalathoz kötünk, újabb gondolat, érzés, következtetés stb.

Ebből az következik, hogy ha van egy gondolatod, akkor a gondolatod tárgyával kapcsolatosan már van valamilyen tapasztalatod. Amikor az adott gondolat megjelenik, a tapasztalat tudatossá válik.

Lehetséges-e arról gondolkodni, amiről az embernek nincs tapasztalata?

Lehetséges, csak bevisz a málnásba. Ilyenkor, ha pl egy adott helyzetről gondolkodunk, amiről nincs tapasztalatunk, a gondolkodás során az ember más tapasztalatokkal próbálja feltölteni a hiányt. Így lesznek az előítéletek.

Mi történik a gondolkodás során?

A sok összegyűjtött gondolatból, tapasztalatból próbálunk következtetni arra, hogy egy folyamat merre halad, és mi lesz a következő lépése. Nem a vége, mert vége nincs, a következő lépésből is lesz egy az után következő és egy az után következő...

A gondolkodás szolgálhatja azt a célt, hogy eldöntsük valami mennyire jó vagy rossz. Erre szükség van, de biztos nem olyan nagy mennyiségben, mint amennyire használjuk. Pl.: olyankor hasznos, amikor megnézed, hogy jó-e még a tej a hűtőben, mivel ha megromlott, megjárnád, ha meginnád.

Akkor, amikor ez felesleges, ítélkezés lesz belőle, és feleslegesen eltávolít valamitől, mert irreális, fekete-fehér látásmódban fog feltüntetni előtted valamit. Hiszen olyan nincs, hogy valami "csak jó", vagy "csak rossz". Még a romlott tej esetében sem.

Tehát gondolkodhatsz a jó és rossz dualitásában, de akkor elég kemény életed lesz, egy olyan pingpongmeccs, ahol te vagy a pingpong-labda, amit ide-oda ütnek.

Gondolkodhatunk címkékben, nevekben. Ez az a gondolkodás, amikor egy adott helyzetet, személyt cédulázunk, hogy "ez ilyen", az a személy olyan". Viszont ebben a címkében nincs benne minden az adott helyzetből személyből. Így ezzel a gondolkodással egy csomó fontos dolog mellett elmegyünk ami az adott személyben vagy helyzetben benne van, és fontos, mert mi csak a címkét láttuk. De ennek is van haszna, pl így működnek a nyelvek, és a beszéd. Van egy szó, egy hangalak mindenre, ami tulajdonképpen egy címke, egy megnevezése az adott dolognak, és ez szükséges a kommunikációhoz. Ha azt mondom, hogy "lámpa", akkor abban a szóban/hangalakban, hogy "lámpa" egy csomó információ nincs benne, ami abban a tárgyban benne van, amit leír.

Gondolkodhatunk képekben is. Ebben az esetben, az előző példánál maradva mindaz ami a "lámpa" szóban nincs benne, a képben benne van. Így a legtöbbet magában foglaló gondolkodás a képekben való gondolkodás.

Hogy fogalmakban lehet-e gondolkodni...hát nem tudom. Szerintem nem. Ugyanis valahogy hajlana az ember arra, hogy a fogalmakat is leképezze. Akkor meg már az előző képekben való gondolkodásnál vagyunk.

De bármelyik is van, jó-rosszban, címkékben, vagy képekben való gondolkodás, mindegyiknek van tárgya: egy ítélet (jó-rossz), címke az egyszerűsítésért, vagy egy kép

Így a gondolat áll:

A gondolat tárgyából (fizikai, vagy nem fizikai pl érzés gondolat, ítélet)

és

esetlegesen (nem minden esetben) az ehhez csatoltakból, ami szintén lehet fizikai vagy nem-fizikai.

Aztán a csatolmányból lesz az újabb tárgy, amihez csatolunk egy újabb láncszemet. És valahogy így épül fel a gondolkodás.

Most így hasból valami ilyesmire jutottam. :D