Hol épült Bábel tornya?

Erről még a magyar wiki is tud.

ide is másolom, de az angol pontosabb.

Koldewey 1899. március 26-án kezdte meg a bábeli vár a „Kasr” keleti oldalán Bábel tornyának kiásását. Ekkor már tisztában volt a történeti múlttal, amit a törmelék eltakart. Legfőképpen Assur-bán-apli óriás könyvtára révén szerezte ismereteit. 1899. április elsején így írt: „Tizennégy napja, hogy ások, és az egész vállalkozás tökéletesen sikerült!” Elsőnek rábukkant a hatalmas babiloni falra. A falak mellett domborművek maradványait találta. Babilonról a legszemléltetőbb leírást Hérodotosznak, és Ktésziasznak köszönhetjük. Ők a városfalat valóságos csodának tekintették. A szájhagyomány szerint a fal olyan széles volt, hogy két, egymással szemben találkozó négyesfogat is elfért rajta. Koldewey tüstént rábukkant erre a falra! Munkáját nagyon megnehezítették a körülmények. Tizenkét, helyenként huszonnégy méter vastagságú földmassza várt eltakarításra. Kétszáznál több munkással ásott télen, és nyáron, másfél évtizeden keresztül.

Koldewey hét méter vastagságú vályogtéglafalat ásott ki. Ettől tizenkét méternyi távolságra egy másik, 7,80 méter vastag fal emelkedett égetett téglából egy ugyancsak égetett kövekből épült 3,3 méter vastag árokfal kíséretében. A falak közötti térség valószínűleg földdel lehetett megtöltve, és itt férhettek el a fogatok. A falra egymástól 50 méternyi távolságban őrtornyokat építettek. Számukat a belső falon 360-ra becsülte, a külsőn 250-et számolt meg Ktésziasz.

Ezzel a fallal a világ legnagyobb városerődítményét ásta ki. Ez a fal azt is elárulta, hogy Babilon volt az egész Kelet legnagyobb városa, még Ninivénél is nagyobb!

Koldewey tehát Nabukodozor Babilonjára talált. Nem ásott ki egyebet, mint a roppant alapzatát. De a megtalált feliratokból tudta, hogy egykor állt a torony, melyről a Biblia beszél (ami kétségkívül létezett), és ami Hammurapi ideje előtt elpusztult. Ám a régi emlékére, helyébe másikat építettek.